Futótűzként terjed a háborús pszichózis, az európai elit katonai konfliktus veszélyével riogat

Európában egyre inkább elszabadul a háborús pszichózis: katonai és politikai vezetők már nemcsak a fegyverkezésről, hanem a társadalmak elkerülhetetlen szenvedésére való felkészítésről, gyermekeink elvesztésének elfogadásáról beszélnek. A béke és józanság helyét a háború lehetőségének víziója, a mozgósítás és a lakosságnak egy elkerülhetetlen katonai konfliktusra való kondicionálása veszi át.

Masírozó katonák Forrás: AFP

„El kell fogadnunk, hogy elveszíthetjük a gyermekeinket” – Franciaország polgárai számára novemberben villámcsapásként hatott Fabien Mandon tábornok, a francia fegyveres erők vezetőjének kijelentése. Azt mondta, hogy egy 2030-ig bekövetkező, Oroszországgal való háború lehetősége azt jelenti: mindenkinek – nem csak a hadseregnek – készen kell állnia. Franciaország sebezhető lenne, ha nem készülne fel a szenvedés elviselésére. Szavait azonban felháborodás és hitetlenkedés fogadta – áll a The Economist cikkében.

A riogatást Mark Rutte NATO-főtitkár kezdte, egy olyan háború képét vizionálva, amit nagyszüleink éltek át Fotó: AFP

Nyugat-Európa nehezen érti meg, hogy „a béke és a háború közötti térben” él – ahogyan Blaise Metreweli, Nagy-Britannia hírszerzési vezetője fogalmazott december 15-én. 

Az Oroszországhoz közel fekvő országokban – különösen a balti államokban, Lengyelországban és az északi országokban – a „háborús készenlét” fogalma jól ismert. De olyan fővárosokban, mint Párizs, amely közelebb van Algírhoz, mint Kijevhez, a fenyegetés távolinak tűnik: olyasminek, amit a képernyőn kell figyelni.

December 11-én Mark Rutte, a NATO főtitkára kijelentette, hogy „fel kell készülnünk arra a háborús léptékre, amelyet a nagyszüleink vagy dédszüleink éltek át”.

Néhány nappal később Sir Richard Knighton légi főmarsall, a brit fegyveres erők vezetője úgy nyilatkozott, hogy a biztonság „nem szervezhető ki kizárólag a fegyveres erőknek”.

A figyelmeztetéseket egyes ellenzéki politikusok riogatásnak minősítik. Fabien Roussel, a Francia Kommunista Párt vezetője Mandon tábornok beszédét „elfogadhatatlan háborús uszításnak” nevezte.

Az európai kormányok azonban két fő irányban kezdenek reagálni. Egyrészt a katonai szolgálat valamilyen formájának visszavezetésével, másrészt a civilek felkészítésével egy esetleges konfliktusra.

Decemberben a német kormány megállapodott egy új hadseregtoborzási modellről. 2026-tól minden 18 éves kérdőívet kap, amely felméri szolgálati hajlandóságukat. 2027-től a 18 éves férfiak orvosi vizsgálaton vesznek részt.

Adatbázist hoznak létre azokról, akik mozgósíthatók lennének, annak részeként, amit Boris Pistorius védelmi miniszter Kriegstüchtigkeitnek, vagyis „háborús készenlétnek” nevez. Az előző hónapban Emmanuel Macron francia elnök tíz hónapos, fizetett, önkéntes katonai szolgálatot jelentett be a 18–25 évesek számára, amely 2026-ban indul. 

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a katonai kiképzés kiterjesztését fontolgatja minden felnőtt férfira. Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan itt is a tartalékos állomány bővítése a cél.

Franciaországnak és Németországnak egyaránt az északi országok szolgáltak példaként. Finnországban és Norvégiában évtizedek óta van sorkatonaság. Finnországban minden férfit 18 évesen behívnak, és elvárják, hogy a finnek hozzájáruljanak az ország kollektív védelméhez. 

Németország új modelljét Svédország viszonylag friss rendszere alapján alakítja ki. 2018-ban, a „teljes védelem” stratégiájának részeként a svéd kormány újra bevezette azt a rendszert, amely szerint minden férfinak és nőnek 18 évesen regisztrálnia kell. A hadsereg egy részüket behívja egy 11 hónapos katonai szolgálatra. A legtöbb védelmi elemző úgy véli, Németországnak idővel szüksége lesz a kötelező szolgálatra ahhoz, hogy elérje ambiciózus toborzási céljait.

Olaszország 2005-ben felfüggesztette a sorkatonaságot. Guido Crosetto védelmi miniszter 2026-ban tervezi egy önkéntes tartalékos erőről szóló törvényjavaslat benyújtását a parlamentnek. Spanyolország növelte a védelmi kiadásokat, de 2029-ig mindössze 7000 fős létszámbővítést tervez, és szó sincs sorkatonaságról. Még Nagy-Britannia sem beszél erről, pedig ambiciózus újrafegyverkezési tervei vannak.

Egy decemberben közzétett, kilenc országra kiterjedő felmérés megerősítette Európa megosztottságát a fenyegetés megítélésében: a lengyelek 77%-a gondolta úgy, hogy „magas a háború kockázata” Oroszországgal a következő években, szemben az olaszok mindössze 34%-ával.

Abban azonban az európaiak egyetértettek, hogy nincsenek felkészülve. Átlagosan 69% mondta azt, hogy országa nem lenne képes megvédeni magát Oroszországgal szemben, köztük az olaszok 85%-a, a németek 69%-a, a lengyelek 58%-a és a franciák 51%-a.

Borítókép: Masírozó katonák (Fotó: AFP)