Lenin-képek a kastélyban

2009-ben Haydn-év lesz. Ha a Mozart-évre gondolunk, amely egész Európát megmozgatta, és óriási hasznot hozott az ebben az időben komoly pénzekkel, tervekkel befektető Ausztriának, adódik a kérdés: tanultunk-e az összecsapott, alulfinanszírozott és központilag későn szervezett Bartók- és Kodály-jubileum tanulságaiból.

2008. 07. 19. 19:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az osztrákok ugyanis ismét készülnek: csak az Esterházy Vállalkozások mindenféle külső segítség nélkül az utóbbi két évben kilencmillió eurót fordítottak például a Kismarton közeli szentbányai kőfejtő szabadtéri arénájának átfogó kiépítésére. Ott tehát már javában és exkluzív körülmények között folyik az operajátszás is. A kismartoni kastély is jó állapotban van, a marketing is nemzetközi szintű, sokszor szóba kerül, hogy ezzel elszipkázzák az eredetileg Fertődre induló közönséget. Pedig Haydn többet alkotott a most is Magyarországhoz tartozó Fertőd-Eszterházán, és nem akármilyen művek születtek ebben a barokk-rokokó kastélyban: egyebek között a híres Búcsúszimfóniát is itt írta
a szerző. Ennek ellenére – ahogy általában mifelénk – Fertődön lassan halad az építkezés. Igaz, itt nagyobb kárt okozott a második világháború, és utána lényegében negyven év kimaradt, ezt pedig be kell hozni, ráadásul kevés az igazi szakember, szűkös az anyagi fedezet, és valószínűleg bonyolult a bürokrácia is, amely a kastély állami tulajdonú státusából fakad. Ebben a tempóban haladva nagyjából egy emberöltő még, amire ismét teljes pompájában csodálhatjuk meg a „Fényes” Esterházy I. Miklós herceg, Haydn nagy mecénása által megálmodott és létrehozott magyar Versailles-t. (Érdekes adalék, hogy ötven éve az akkori Haydn-évfordulóra akadt pénz, igaz, Kodály Zoltán személyesen érte el, hogy 1959-re rendbe hozzák a kastélyt, amely komoly szerepet kapott a hazai ünnepségekben, a nyitóhangversenyt maga Kodály vezényelte az udvarán.)
Munka van bőven tehát minden téren. A tervek szerint egyébként a zenészek szállásának helyet adó „muzsikusházban” jövőre megnyitják Haydn szobáját, s most zárult egy szoborpályázat, amelyet Haydn és Miklós szoborkettősére írtak ki, ennek a terveit hamarosan kiállítják a kastély közönsége számára is. A kétszer is leégett operaház valószínűleg még hosszú ideig várhat, a helyével szemben lévő majorettszínház rendbehozatala előtt nem kezdenek az újjáépítéshez. Az egykori belvedere, a kastély legmagasabb pontja most még elég ijesztő, egy elhanyagolt padlástérre emlékeztet, de idővel szeretnék visszaépíteni és helyreállítani a régi freskókat, amelyek helyén pillanatnyilag a cirill betűs felirat díszeleg: „Krasznoj Armi”. Az egykori lovarda falai közt a szocializmusban egy Haydnról elnevezett kultúrház és mozi működött, most ezt retromúzeumnak rendezték be az eredeti használati tárgyakkal,
Lenin-képekkel, kis hurkapálcikás vörös zászlókkal.
Az elmúlt években látványosan megszépült a kastély első homlokzata és a belső terek egy része, a park is rendezett, a Haydn-évre eredetileg tervezett felújítások nagy része azonban biztosan nem készül el a hátralévő szűk egy év alatt.
A idei Kastélykoncertek Eszterháza 2008 programja vonzó, akár a műveket, akár az előadók sorát nézzük, s nagy szerephez jut benne a Haydn-életmű, mintegy a Haydn-év beharangozásaképpen. Talán ezért is volt meglepő, hogy az előév nyitóhangversenye elsősorban Händelről szólt, Haydnt egyetlen olyan mű képviselte – a Maria Quareit motetta –, amelynek szerzősége vitatott, és bár nagyszerű mű, hangzása alapján nem sorolnánk Haydnhoz. Rá-adásul azon a címen hirdették a műsort, hogy A legtündéribb sziget – Händel és Haydn Angliában.
Nem ez volt az egyetlen csalódás: a pozsonyi Solamente Naturali régizenei együttes egyáltalán nem remekelt, kisiskolás módjára, kifejezőerő nélkül, szétesve játszottak. Ez azért is volt különösen fájó, mert a két szólista, Kiss Noémi és Maxine Eilander viszont nagyon is megérdemelte volna a tisztességes kíséretet. Kiss Noémi hangszíne egyedi, mintha kifejezetten régizenére teremtették volna, szépen és érzéssel énekel, a kanadai Maxine Eilander pedig gyönyörűen és virtuózan hárfázik.
A nyitókoncert persze semmit sem jelent, mégiscsak Haydn határozza meg a fertődi nyarat. Július folyamán a Budapesti Vonósok 14. Haydn fesztiválja zajlik,
augusztusban az Orfeo Zenekar folytatja Haydn összes Eszterházán írott szimfóniájának bemutatását, és 11. alkalommal rendezi meg a Magyar Haydn Társaság Haydn Eszterházán elnevezésű fesztiválját, valamint szeptemberben harmadszorra hallgathatjuk
a Haydn vonósnégyes-fesztivál programját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.