Lesújtó kritika a MÁV Cargo-ügyről

Lesújtó értékelést tett közzé az Állami Számvevőszék a MÁV 2002 és 2007 közötti tevékenységéről. A legtöbb kritikát a MÁV Cargo létrehozása és eladása kapta; a számvevők szerint ez tipikus példája annak, hogyan lehet egy állami társaság valamennyi tevékenységét országgyűlési kontroll nélkül leánycégekbe kiszervezni.

Erdősi Csaba
2008. 07. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tisztelt Elnök Úr! Fenti tárgyban készített jelentésüket köszönettel átvettem és megvizsgáltam. Annak kapcsán további észrevételünk nincs – ezzel a válaszlevéllel nyugtázta Veres János pénzügyminiszter, hogy megkapta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) átfogó jelentését, amely a MÁV 2002 és 2007 közötti tevékenységét vizsgálja. Pedig lett volna éppen mire reagálni, mert a jelentés mintegy kétszáz oldalon sorolja a vasút működési hiányosságait. A legsúlyosabb kritikákat a teherszállítási üzletág, vagyis a MÁV Cargo privatizációs eljárása kapta. A számvevők szerint az értékesítés célszerűtlen és ellentmondásos volt, s a tartósan állami tulajdonban maradó vagyonra vonatkozóan a törvényalkotói szándék nem érvényesült.
Az aláírt szerződés a MÁV Zrt. számára indokolatlan kötelezettségeket tartalmaz, míg a vevő által vállalt kötelezettségek aggályosak és több ponton célszerűtlenek a magyar államra vonatkozóan. A MÁV Zrt. példája is igazolja, hogy a törvények egyfajta értelmezésével az állami társaság valamennyi tevékenysége országgyűlési kontroll nélkül leánytársaságokba kiszervezhető. Ezt követően – ugyanilyen döntési mechanizmus alapján – az állami vagyont a társasági tulajdonlás hangsúlyozása mellett privatizálják, majd a befolyt bevételt az anyacég feléli. Így a tartós állami tulajdon egy kiüresedett, vagyonát vesztett, funkció nélküli, gazdasági stratégiai jelentőségét tekintve érdektelenné vált céggé válik – írják a számvevők, felszólítva a kormányt arra, hogy szerezzen érvényt a tartós állami tulajdonú társasági vagyoni körre vonatkozó törvényhozói szándéknak, illetve, hogy „intézkedjen a MÁV Cargo Zrt. létrehozásának és értékesítésének az ellenőrzés által feltárt és a jelentésben rögzített hiányosságai megszüntetésére”. Lapzártáig nem sikerült megtudnunk, hogy ez ügyben mit szeretne lépni a kormány, a Miniszterelnöki Hivatalnak a jelentéshez csatolt észrevétele azonban sokat elárul a kabinet hozzáállásáról. Ebben ugyanis Csizmár Gábor államtitkár azt írja, hogy „a MÁV Cargo Zrt. létrehozásának és értékesítésének a jelentésben leírt hiányosságai véleményem szerint utólag már nem szüntethetők meg”.
A számokból kiderül, hogy a MÁV Zrt. költségvetési finanszírozása a puszta túlélést tette csak lehetővé. 1993. július 1-jétől, vagyis a társaság rt.-vé alakulása óta a tavalyi év végéig a vasút folyó áron 1698 milliárd forintot kapott az adófizetők pénzéből, s ebből csaknem ezermilliárd forint a működésre folyt el. Beruházásra csupán 294 milliárd jutott, a maradékot egyéb feladatokra, például tőkejuttatásra, hitelátvállalásra és szanálásra fordították. Így aztán nem is meglepő, hogy a számvevők megállapítása szerint az elmúlt évtizedek alatt a vasúti infrastruktúra műszaki állapota folyamatosan romlott, hiszen a karbantartásra és a felújításokra, beruházásokra előirányzott források nem nyújtottak fedezetet a műszaki állapot szinten tartására sem.
A tragikus állapotok mögött részben az áll, hogy az államnak nincs világos koncepciója a MÁV-val kapcsolatban. A vizsgált időszak alatt öt különböző szervezeti és működési szabályzat határozta meg a társaság vezetői (igazgatói) körét, ahol a 7–16 vezetői pozíciót mintegy 50 különböző személy látta el, s négyszer cserélt gazdát a vezérigazgatói szék is. Az ÁSZ úgy találta, hogy a MÁV Zrt. ingatlangazdálkodását az ingatlanok és a felépítmények tulajdonjogi rendezésének hiánya, az áttekinthetetlen ingatlanvagyont terhelő korlátozások, a gyakori koncepció- és vezetőváltás jellemzi.
Az ÁSZ azt javasolja a kormánynak, hogy vizsgálja meg az ügyet, állapítsa meg, kiket terhel a felelősség, s intézkedjen a felelősségre vonás iránt. Pedig a MÁV Zrt. belső ellenőrzése feltárta a visszaéléseket, de érdemi intézkedés nem történt, mert a tulajdonosi felügyelet nem megfelelően működött.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.