Moldova végleg hátat fordít Moszkvának

Moldova befejezi a kilépéshez szükséges jogi és politikai lépéseket az Oroszország vezette Független Államok Közösségéből (FÁK). A döntés nem csupán egy nemzetközi szervezet elhagyását jelenti, hanem egy hosszú ideje zajló geopolitikai elszakadás végpontját is. A folyamat stratégiai hátteréről, az Európai Unióhoz való közeledés kockázatairól és a Dnyeszter-melléki konfliktus eszkalációs veszélyeiről Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, volt diplomata beszélt lapunknak.

Egy EU-párti támogató moldovai és EU-s zászlókat tart egy tüntetésen Fotó: Artur Widak Forrás: NurPhoto/AFP

Moldova folytatja a szükséges formaságokat a kilépés befejezéséhez az Oroszország vezette Független Államok Közösségéből (FÁK), amely a Szovjetunió összeomlása után jött létre – jelentette ki a héten Mihai Popsoi külügyminiszter.

Mihai Popsoi, Moldova külügyminisztere (Fotó: NurPhoto/AFP/Lenin Nolly)

Az Európa-párti Maia Sandu elnök, aki Moldova évtized végére történő Európai Unióhoz való csatlakozását szorgalmazza, elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, és azzal vádolta a Kremlt, hogy megpróbálja felforgatni a kormányát.

A FÁK-ból való kilépés: egy geopolitikai folyamat jogi lezárása

A moldovai döntés jelentőségét nem lehet pusztán adminisztratív aktusként értelmezni.

A Moldovai Köztársaság vezetésének kezdeményezése a FÁK-ból, vagyis a Független Államok Közösségéből történő kilépéséről egy olyan, az utóbbi másfél évtizedben fokozatosan kirajzolódó geopolitikai folyamat formalizálását, véglegesítését és nemzetközi jogi kinyilvánítását jelenti, amely az orosz–ukrán háború 2022-es kitörését követően jelentősen felgyorsult. Ez a lépés már nem új irányt jelöl ki, hanem egy régen megkezdett stratégiai eltávolodás végét rögzíti

– mondta lapunknak Szilágyi Mátyás a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő hangsúlyozta: Moldova ezzel egyértelmű politikai deklarációt tesz.

Mindenképpen geopolitikai jelentőségű elmozdulásról van szó, amelynek keretében Moldova hivatalosan is deklarálja, hogy véglegesen kiválik – hasonlóan Georgiához és Ukrajnához – az orosz ellenőrzés és stratégiai befolyás alatt álló posztszovjet geopolitikai térből. Ez nem csupán Moszkva felé irányuló politikai üzenet, hanem egyben a nyugati szövetségesek irányába tett egyértelmű elköteleződés is

– tette hozzá.

Szilágyi Mátyás vezető kutató (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

Jogszabályok, megállapodások, menetrend

A szakértő arról is beszélt, hogy a kilépés folyamata már jó ideje zajlik a háttérben.

A FÁK-hoz kapcsolódó összesen 283 megállapodásból Chisinau az elmúlt évek során már 71-et felmondott, további 60 dokumentum esetében hivatalosan kezdeményezte a felmondást, miközben jelenleg még 152 megállapodás van formálisan érvényben. Ez jól mutatja, hogy a kilépés nem egy hirtelen döntés, hanem egy lépcsőzetes, tudatosan felépített folyamat.

A döntés jogi menetrendje is egyértelmű.

Az alapdokumentumok felmondásáról a tervek szerint 2026 februárjában hoz döntést a moldovai parlament, ezt követően történik meg a hivatalos notifikáció a FÁK felé, majd az értesítéstől számított tizenkét hónap elteltével lép hatályba a Moldovai Köztársaság tényleges kiválása a szervezetből

– mutatott rá.

Energetikai függőség és katonai realitások

A szakértő szerint a geopolitikai környezet kényszerpályára állította Moldovát.

Az orosz–ukrán háború következtében olyan reálgeopolitikai és reálgazdasági változások következtek be a térségben, amelyek gyakorlatilag megszüntették Moldova korábbi mozgásterét. Az Oroszországi Föderáció bizonyos fokú szárazföldi elszigetelődése, valamint Ukrajna háborús ellenféllé válása ellehetetlenítette mind az orosz katonai, mind a politikai jelenlét fenntartását a térségben.

Tiraszpolban, Moldovában, katonai parádét tartottak a Transznisztriai Moldovai Köztársaság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából (Fotó: NurPhoto/AFP/ Emanuele Roberto De Carli)

Ez különösen igaz a Dnyeszter-mellékre.

A szakértő úgy fogalmazott: Ukrajna területén keresztül, illetve légi úton, a chisinaui nemzetközi repülőtéren át mára gyakorlatilag lehetetlenné vált az orosz támogatású, nemzetközileg el nem ismert Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság elérése, az ott állomásozó mintegy 1500 fős orosz haderő utánpótlása és katonai támogatása.

Moldova: A vízummentesség politikai kockázata

Szilágyi Mátyás szerint Moldova FÁK-ból való kilépésének egyik legsúlyosabb belpolitikai következménye a moldovai vendégmunkások helyzete lehet.

A FÁK-kilépés egyik kardinális problémája az orosz–moldovai vízummentességi megállapodás jövőbeni sorsa. Súlyos politikai veszélyeket rejt magában, amennyiben annak felmondása esetén tarthatatlanná válik az Orosz Föderáció területén jelenleg is munkát vállaló, korábbi becslések szerint mintegy hétszázezer moldovai állampolgár helyzete

– hangsúlyozta, ennek belpolitikai hatásai pedig beláthatatlanok.

Egy ilyen létszámú embertömeg hirtelen hazatérése a moldovai kormány politikai stabilitásának gyors megrendülését válthatja ki, ezért Chisinau mindenáron kompromisszumos megoldásra törekszik Moszkvával – kérdés azonban, hogy a jelenlegi, rendkívül megromlott moldovai–orosz kapcsolatok fényében van-e erre bármiféle realitás

– folytatta.

Antonio Costa (balra), az Európai Tanács elnöke, Maia Sandu, Moldova elnöke (középen) és Ursula von der Leyen (jobbra), az Európai Bizottság elnöke a 2025. július 4-én Chisinauban megrendezett EU-Moldova csúcstalálkozó sajtótájékoztatója után (Fotó: AFP/Elena Covalenco)

EU-csatlakozás: politikai döntés, nem technikai kérdés

Szilágyi Mátyás szerint Moldova uniós integrációja alapvetően geopolitikai projekt. Moldova uniópárti elnöke, Maia Sandu nemrégiben kijelentette: egy esetleges népszavazáson támogatná az ország egyesülését Romániával. Az államfő szerint a lépés hozzájárulhatna Moldova törékeny demokráciájának megvédéséhez az egyre erősödő orosz nyomással szemben.

Az ukrán és moldovai tervezett EU-belépést Brüsszel elsődlegesen geopolitikai szükségszerűségként kezeli, amely Oroszország feltartóztatására és visszaszorítására irányul. Ennyiben ez a csatlakozási folyamat jellegében alapvetően eltér a nyugat-balkáni államok hosszú ideje elhúzódó, elsősorban gazdasági–társadalmi felkészültségen alapuló integrációjától

– mutat rá a szakértő.

Eszkalációs veszély a térségben

A Dnyeszter-mellék a legnagyobb geopolitikai akna. A szakértő szerint a befagyott konfliktus továbbra is kulcskérdés.

Az 1992 óta fennálló dnyeszter-melléki konfliktus funkciójában egyértelműen az orosz befolyás térségre vetítését szolgálja, és alapvető akadálya Moldova nyugati orientációjának, EU-integrációjának, valamint minden lehetséges NATO-közeledésének.

A végső kockázat a konfliktus kiszélesedése.

Nyilvánvaló, hogy a Nyugat és Oroszország közötti geopolitikai összeütközés Moldovára való kiterjesztése jelentős eszkalációs veszélyfokozó tényező. A Dnyeszter-mellék erőszakos reintegrációja, a NATO-hoz való közeledés vagy a Romániával való egyesülés nyílt felvetése egyaránt olyan provokatív lépések, amelyek súlyos következményekkel járhatnak.

Határátkelőhely Varnita városában, a moldovai Transznisztriával határos területen (Fotó: Ritzau Scanpix/AFP/Ida Marie Odgaard)

A Moldovai Köztársaságra kiterjedő háborús eszkaláció veszélye a fenti tényezők együttes megléte miatt folyamatosan fennáll

– összegezte Szilágyi Mátyás.

Borítókép: Egy EU-párti támogató moldovai és EU-s zászlókat tart egy tüntetésen (Fotó: NurPhoto/AFP/Artur Widak)