Újabb dollárszázmilliárdokat égetne el az Európai Bizottság Ukrajnában

A kiszivárgott brüsszeli Jóléti keret című dokumentum nem kevesebbet állít: az EU oroszlánrészt vállalna Ukrajna 800 milliárd dolláros újjáépítéséből – és közben stratégiai prioritásként kezeli Ukrajna azonnali benyomását a közös piacba. Az Európai Bizottság tervével Ukrajna sem járna egyértelműen jól.

2026. 01. 27. 5:45
1,4 millió forint. Ennyit akar Brüsszel kifizettetni minden magyar háztartással Ukrajna javára Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 800 milliárd dolláros árcédula, amely önmagában a magyar GDP háromszorosa, és amit döntően uniós pénzből akarnak fedezni, súlyos terhet ró a gazdasági problémákkal küzdő Európai Unióra – hívta fel a figyelmet a fejleményekre közösségi oldalán György László. A kormánybiztos jelezte: a dokumentum „rövid távú stratégiai prioritásként” rögzíti, hogy még a teljes csatlakozás előtt Ukrajna integrációja az Európai Unió piacába gyorsított ütemben zajlana, úgy, hogy az ukrán importáruk szabadon, de nem azonos feltételekkel versenyeznének az európai termékekkel. Azaz az ukrán termékek uniós szintű minőségbiztosítás hiányában és az ottani olcsóbb munkaerő miatt megnyerhetetlen árversenyre kényszerítenék a magyar gazdákat és a magyar ipart.

Nagy-Britannia mélységi csapásmérésre alkalmas új hadszíntéri ballisztikus rakétatípust fejleszt ki Ukrajna számára
A Jóléti keret deklarált céljai közt szerepel Ukrajna újjáépítése is. / Fotó: AFP

A bizottság tervével Ukrajna sem járna jól

György László egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy ezzel Ukrajna sem jár jól, hiszen a terv lényege a közel totális privatizáció, több mint háromezer állami vállalat átadása vagy értékesítése, kulcságazatok megnyitása a külső nagytőkének, ami az ország gazdasági gyarmatosítását jelentené. A kormánybiztos szerint ezzel 

  • a globális nagytőke; 
  • a nagy pénzügyi szereplők 
  • és a multinacionális beszállítói kör 

jár jól – akiknek a közpénz garanciát, kockázatcsökkentést és „biztosított” terepet ad, miközben a privatizációból és a piacnyitásból tenyerelnek rá az ukránok nemzeti vagyonára. A kormánybiztos szerint az ukránok megérdemlik a segítséget – de nem így: nem biankó csekkel, nem a magyar emberek kárára és nem a globális nagytőkét kiszolgálva. – Bár összeesküvés-elméletek nincsenek, ettől még összeesküvések vannak. Így már jobban érthető az, hogy miért jelennek meg a globális szereplők és a lobbistáik a Tiszában – húzta alá György László.

Von der Leyenék megállás nélkül öntik a pénzt Ukrajna feneketlen zsákjában

A kormánybiztos által említett úgynevezett Jóléti keretben előirányzott 800 milliárd dolláros transzferen kívül 2022 februárja óta az Európai Unió összesen mintegy 193 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. Beszédes tény, hogy az Európai Bizottság honlapján elérhető adatok szerint ebből összesen mintegy 1,1 milliárd dollárt tesz ki a humanitárius segély, 17 milliárd dollárt fordítottak a befogadó országok az ukrán menekültek megsegítésére. 

A további mintegy 110 milliárd dollárból 103 milliárd az úgynevezett Team Europe által felajánlott gazdasági és pénzügyi támogatás, ami a deklarációk szintjén Ukrajna szociális és pénzügyi megerősítésére vonatkozó kötelezettségvállalása az Európai Uniónak. Az említett összegen felül van az uniónak további mintegy ötvenmilliárd dollárnyi hosszabb távú kötelezettségvállalása északkeleti szomszédunkkal szemben a 2024–2027-es időszakra, melyből már mintegy 37 milliárdot kifizettek. Illetve a 2026–27-es évre a napokban döntött az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság arról a mintegy kilencvenmilliárdos hiteljellegű támogatásról is, melyet az unió szintúgy kölcsönből kíván finanszírozni. 

Csőstül jöhetne az ukrán dömpingáru is

Az idézett számokból jól látható, hogy az Ukrajna támogatására fordított összegek a tagállamok számára már eddig is elképesztő pénzügyi terhet jelentettek, ugyanakkor északkeleti szomszédunk uniós csatlakozásának egyéb negatív hatásaiból is kaphattak már ízelítőt például a magyar, lengyel és francia gazdák, amikor a bizottság ideiglenesen megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági dömpingáru előtt, legyen szó gabonáról vagy húsáruról. Arról nem is beszélve, hogy az Ukrajnában termelő multinacionális agrárvállalatok előszeretettel vetnek génmódosított gabonát vagy táplálják azzal a szárnyasokat, négylábú jószágokat, amit hazánk szabályozása az emberek egészsége védelmében határozottan tilt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.