Suchman Tamás (MSZP) úgy fogalmazott: a hétfőihez hasonló alkotmánybírósági ítéletek biztatást adnak a szélsőjobboldalnak, amellyel szemben „népbírósági ítéletek születtek, fellépett ellenük az egész civilizált Európa.” Kérdésünkre, hogy tudatos biztatást vélelmez-e a demokratikus Alkotmánybíróság részéről, Suchman se igennel, se nemmel nem válaszolt, csak megismételte: biztatásnak értékeli. A politikus bejelentette, hogy ma felkeresi az Alkotmánybíróság elnökét, „mert azt gondolom, hogy az Alkotmánybíróság tagjai (…) bizonyos történelmi ismeretek híján vannak”. Suchman Tamás azt tervezi, hogy egy napra átadja Bihari Mihály távozó elnöknek édesanyja naplóját, amelyet 1944-ben kezdett írni a kaposvári gettóban, és amely megjárta vele együtt Auschwitzot is. Hozzátette: sértőnek találja a gyűlölettörvény, a büntető és a polgári törvénykönyv módosításának hatályba lépését megakadályozó határozat időzítését, mert szerinte a bírói testület tagjai figyelemmel lehettek volna, hogy a törvénymódosításokat ne a magyar zsidóság legnagyobb gyászünnepének közepén semmisítsék meg.
Bárándy Gergely, a gyűlölettörvény MSZP-s jogi kidolgozója továbbra sem tartja elhibázott lépésnek a szólásszabadságot korlátozó javaslatot, amely a gyalázkodást cikkelyezte volna be új tényállásként a büntető törvénykönyvbe. A képviselő mindezt arra alapozta, hogy három alkotmánybíró külön-, illetve párhuzamos véleményt csatolt a határozathoz. Hozzátette, Magyarország vagy hozzáigazítja a saját jogrendszerét az országra nézve kötelező nemzetközi elvárásokhoz, vagy felmondja ezeket a szerződéseket. – Ha meg akarjuk őrizni nemzetközi szalonképességünket, akkor nem távolodni kellene az európai tendenciáktól, hanem közeledni azokhoz – jegyezte meg a szocialista politikus, aki szerint ha kell, még kétszer-háromszor beterjeszti a javaslatot az Országgyűlés elé, akár alkotmánymódosítás formájában. Aggodalmát fejezte ki, hogy „a köztársasági elnök indítványára hozott határozat alapján továbbra is büntetlenül és nyíltan lehet cigányozni, zsidózni vagy a magyar nemzetet durván szidni”. Bárándy Gergely lapunk azon kérdésére, hogy nem érzi-e jogi szempontból is súlyos kudarcnak a törvénymódosítás megsemmisítését, azt felelte: az egyik alkotmánybíró elismerte azt, hogy az AB a jogi szabályozás lehetséges mikéntjéről a jogalkotónak nem adott megfelelő támpontokat. Ismert, korábban miniszterként Bárándy Gergely édesapja, Bárándy Péter is jegyzett egy gyűlöletbeszédről szóló jogszabály-változtatást, de azt is megsemmisítette az Alkotmánybíróság hasonló elvek alapján.
Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője minderre úgy reagált a Magyar Nemzetnek: nem ez az első eset, hogy az MSZP nekiesik az Alkotmánybíróságnak, legutóbb a népszavazási kérdések kapcsán tette ugyanezt. Emlékeztetett, hogy a korábbi hasonló tartalmú büntetőtörvénykönyv-módosítás alapján várható volt a mostani alkotmánybírósági határozat. Megjegyezte: a szocialisták vélhetően saját politikai PR-juk keretében tesztelik az AB-t. – Ez egy játék, amelyben az MSZP-nek nem az a fontos, hogy alkotmányos törvény szülessen, hanem az: úgy tetszeleghessenek, ők küzdenek a legjobban az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen. Az Alkotmánybíróság nem politikai szervezet, most is következetes döntést hozott – hangsúlyozta Répássy Róbert. A szocialisták esetleges alkotmánymódosítási terve kapcsán a fideszes politikus úgy fogalmazott: jó, hogy nem akarják feloszlatni az Alkotmánybíróságot. Suchman Tamás szavaira pedig úgy reagált: lesújtó lehet Bárándy Gergelyre nézve, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként, jogot tanító egyetemi tanárként azonosulnia kell képviselőtársa véleményével, aki a statáriális bíróságokat állította példaként az Alkotmánybíróság elé.
– Az Alkotmánybíróság döntése után a miniszterelnöknek le kellene vonnia a személyi konzekvenciákat az oktatási tárca vezetését illetően – jelentette ki tegnap Semjén Zsolt az Alkotmánybíróság másik döntése kapcsán, amely nemzetközi szerződésbe ütközés miatt megsemmisítette a közoktatásról szóló törvény diszkriminatív részét. Az egyházi intézmények ugyanis kevesebb normatívát kaptak, mint az állami, önkormányzati fenntartásúak. Az AB a KDNP beadványa kapcsán hozott döntést. A KDNP elnöke szerint nem szakmai hibáról van szó, hanem tudatos törvénysértésről, az egyházaknak, az egyházi iskolákba járó diákoknak a tudatos megkárosítása folyik. – Hiller István és tárcája nem csupán szakmai alkalmatlanságáról tett tanúbizonyságot, hanem erkölcsi hiányosságokról is – tette hozzá. Felszólította a kormányt, hogy a költségvetés tervezésekor rendezze tartozását, s fizesse ki visszamenőlegesen is azt az öszszeget, amivel tartozik.
Vezércikk a 7. oldalon
origo.hu
Így alázza meg Magyar Péter rendszeresen a nőket - videó
