Tartozik, de nem fizet a kormány

Egy év alatt háromszor is bebizonyosodott, hogy a Gyurcsány-kormány hajlamos mélyen az intézményfenntartó egyházak zsebében felejteni a kezét, felrúgván a vatikáni megállapodáson alapuló egyházi közszolgálat-finanszírozás elveit. Az egyházak láthatóan már túljutottak azon a 2006-os csalóka érzeten, hogy Hiller István oktatási tárcavezető személyében Magyar Bálintnál üdítőbb tárgyalópartnerre leltek.

Bár a kormány palástolni próbálja, hogy hátrányosan megkülönbözteti az egyházak által átvállalt közfeladat-ellátást, a tények magukért beszélnek. Három ilyet említhetünk egy évre visszamenőleg. Tavaly másodszor is jogerősen pert nyert a Magyarországi Református Egyház az oktatási tárca ellen. A reformátusok nem hagyták annyiban, hogy a Magyar Bálint-féle oktatási tárca 2004-ben kizárta a gyógypedagógiai oktatás különféle területeit a közoktatási kiegészítő támogatás rendszeréből. Márpedig a protestáns felekezet bízott abban, hogy ezt a közfeladat-ellátását a mindenkori kormány támogatni fogja a református egyházzal között 1998-as államszerződés szerint. A szerződés mintája az Apostoli Szentszék és a magyar állam között 1997-ben létrejött egyház-finanszírozási megállapodás volt, amely rögzíti: a katolikus közintézményeket az állami-önkormányzati fenntartású közintézményekkel egyenlő finanszírozás illeti meg. A református egyház 2005-ben jogerősen pert nyert az akkor még szabad demokrata kézben lévő tárca ellen, ám Magyar a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé citálta az ügyet. Az LB új eljárásra kötelezte a Fővárosi Bíróságot, amely aztán ismét a reformátusokat igazolta.
Az utóbbi két – idén nyári – eset minden történelmi egyházat érint, és még nagyobb jelentőségű. Június elején vált publikussá az Állami Számvevőszék (ÁSZ) közoktatási pénzeszközök felhasználásáról szóló vizsgálatának eredménye. Az ÁSZ jelentése nem kevesebbet ad tudtul: 2005-re és 2006-ra vonatkozóan törvénytelenül számította ki az egyházi kiegészítő támogatást az oktatási tárca, ami miatt a költségvetés 2,7 milliárd forinttal adósa az iskolafenntartó egyházaknak. A számvevőszék személyi, miniszteri hatáskörbe utalt felelősségre vonást is sürgetett a második Gyurcsány-kormány óta az MSZP-s Hiller István irányítása alatt álló Oktatási és Kulturális Minisztériumnál.
A harmadik eset az Alkotmánybíróság (AB) lépéséhez fűződik. A testület ugyanis Semjén Zsolt, Salamon László (KDNP) és Balsai István (Fidesz) beadványára eltörölte a közoktatási törvény azon részét, amely ellentmondott az egyházi és az állami oktatási intézmények közötti egyenlő finanszírozás elvének. A határozatra hivatkozva Semjén megállapította, „alkotmányellenes, törvénysértő, nemzetközi szerződésbe ütköző egyházellenességet folytat a Gyurcsány-kormány”. Személyi változásokat is sürgetett a kultusztárca élén. Semjén már az ÁSZ-jelentés kapcsán is kijelentette: a személyi felelősök felderítése nem nehéz feladat, hiszen Magyar és Hiller az oka, hogy csaknem hárommilliárd forintot tagadott meg jogtalanul az állam az egyházaktól. Ismeretes, immár több mint kilencvenezer diák jár felekezeti fenntartású oktatási intézménybe.
Lapunk megtudta: jövő hétfőn tárgyalnak a kormány és az egyházak képviselői arról a kormányrendelet-tervezetről, amely a hatalom szerint egyszer s mindenkorra megoldaná az iskolafenntartó egyházaknak járó közoktatási kiegészítő támogatás mértéke körüli vitákat. Megfigyelők szerint a kormányrendelet-tervezet alibicselekvés. Ugyanis Hiller István az emberi jogi és az oktatási bizottság pár héttel ezelőtti együttes, rendkívüli ülésén, amely az ÁSZ-jelentés következményeit taglalta, a parlamentre mutogatott, mint ami hivatott meghozni a döntést, kifizessék-e a 2,7 milliárd forint visszatartott támogatást az egyházi iskoláknak. Ráadásul nemes egyszerűséggel kétségbe vonta az Országgyűlés ellenőrző intézményének, az ÁSZ-nak az igazát. Ellenben Bölcskei Gusztáv református elnök-püspök és Erdő Péter bíboros, érsek felemelte szavát a tartozás visszamenőleges kiegyenlítéséért.
Fontos felidézni, hogy 2006 nyara óta a kormány már hetedszer rukkol elő lényegében ugyanazzal a rendelettervezettel, amellyel újraszabná az egyházi közoktatási kiegészítő támogatás kiszámítási módozatát. Ám az egyházak, valamint a Fidesz–KDNP több szakpolitikusa szerint kormányrendeletre nincs szükség, hiszen az ÁSZ megmutatta: működik a szóban forgó metódus. Mint ahogy 1998-tól 2004-ig is bevált, egészen Medgyessy Péter volt kormányfő megpuccsolásáig. Addig ugyanis nem okozott érdemi problémát, hogy mi számítson bele abba az összegbe, melyet az önkormányzatok az állami alapnormatíván felül fordítanak az általuk fenntartott iskolákra. Ennek átlaga ugyanis az alapja a szóban forgó egyházi kiegészítő normatívának. A most terítékre kerülő hetedik rendelettervezet is a régi-régi gyakorlat szerint, az egyházak észrevételeinek figyelembevétele nélkül született. A pénzügyi és az oktatási tárca ebben a tervezetében is mélyen alulbecsüli azt a mértéket, amelyet az önkormányzatok a középiskoláiknak ténylegesen juttatnak.