Útitársak

Lőcsei Gabriella
2008. 07. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az igazi írók művei egész sereg eltitkolt, ügyesen átformált, többé-kevésbé álcázott, de gyakran őszinte önéletrajzi adatot, illetve töredéket tartalmaznak. A félelmetes őszinteség onnan ered, hogy az író biztonságban érzi magát a maszk alatt. Molnár Ferenc Álarc címmel közreadott különös vallomását komolyan vette legifjabb unokája, Sárközi Mátyás, és a máig csorbítatlan világhírnek örvendő szerző színműveknek és más szépirodalmi publikációknak álcázott önéletrajzi adatait összevetette a családi levéltárakban és egyéb irodalmi archívumokban rejtőzködő dokumentumokkal. Így született meg a Liliom öt asszonya című könyv, az asszonybolond és asszonygyötrő Molnár Ferenc hamisítatlan arcmását felvázoló, keserédes összeállítás, sok irodalmi illusztrációval és mind ez idáig ismeretlen Molnár Ferenc-szemelvényekkel. Nem a véletlen műve, hogy az ünnepi könyvhét egyik sikerdarabja lett.
Az öt asszony – három feleség, egy elérhetetlen ideál és egy útitárs – portréjának a megrajzolásakor Molnár Ferenc kor- és pályatársainak, ellenségeinek és barátainak a segítségét is igénybe vette Sárközi Mátyás, nem csak a nagyapja irodalomnak álcázott önéletrajzi vallomásait és a familiáris emlékeket. Hiteles képet csak így adhatott arról a világról, amelyik méltányolni, sőt ünnepelni tudta a „komiszban a finomat, a striciben a megindult családapát, a semmirekellő méltóságát, a pernahajder mélyen érző lelkületét”. (Mátrai-Betegh Béla, a Magyar Nemzet felejthetetlen színikritikusa írta e sorokat a Liliomról, Molnár Ferenc máig legnépszerűbb és legtalányosabb – most már tudjuk: önéletrajzi ihletésű – darabjáról.) Az első asszony, Vészi Margit jellemrajzába a rövid és viharos házasságból született gyermek, Molnár Márta visszaemlékezéseit is beleszerkesztette Sárközi Mátyás: „Nem akarom itt apámat védeni, de anyámnak megvan a képessége, hogy egyetlen szóval vagy arcmozdulattal a legbéketűrőbb angyalt is halálra bőszítse. A házasságuk, amennyire én vissza tudok emlékezni, nem állt egyébből, mint egymás kioktatásából és szekálásából.” A második és a harmadik asszony, a híres-hírhedt Fedák Sári, valamint a tehetségével a fél világot elkápráztató Darvas Lili jellemrajzának megkonstruálásáért nem kellett a szerzőnek messzire mennie, a húszas, harmincas, negyvenes években róluk írt a Színházi Élettől a Nyugatig, Békés Istvántól Lengyel Menyhértig, Heltai Jenőtől Németh Lászlóig minden fórumon szinte mindenki. Molnár Ferenc életművében érdekes módon mégsem olyan komoly az irodalmi lenyomata e két, egymástól módfelett különböző színésznőnek, mint a pályatársnőjüké, a rajongva tisztelt Varsányi Iréné, aki Molnár Ferenc kedvéért a családját – a gyermekeit! – el nem hagyta. Távoli múzsája lett hát a Vígszínház egekig magasztalt művésznője az ünnepelt színműírónak, aki a – Liliom öt asszonya című kötetben ez olvasható – Varsányi Irén iránti, viszontagságos hevület hatására tett egyenlőségjelet a szerelem és a féltékenység közé, s vitte színre a szerelemféltés kínzó érzetét.
Sárközi Mátyás a legegyszerűbb, de legmegindítóbb portrét az ötödik asszonyról rajzolta. Bartha Vandáról, aki az öregedő Molnár Ferenc titkára, útitársa, mindenese volt, és aki az életével fizetett ezért az ellentmondásos kapcsolatért. Molnár Ferenc élete legnyomasztóbb írását szentelte Bartha Vanda emlékének, az Útitárs a száműzetésben című „irodalmi vegyes salátát”, amely persze igazából nem is a Molnár Ferenc mögül titokzatos öngyilkosságával kihátráló utolsó múzsáról szól, hanem a „kegyetlen cinizmusát mérhetetlen szentimentalizmussal” vegyítő vén Liliomról. Akik Molnár Ferencet erősen szeretik, vagy keményen gyűlölik, gyakran és szívesen elemzik és idézik a Bartha Vanda tragikus távozása után megfogalmazott önéletrajzi elégiát. Mindkét partról többen is „egy elrontott élet szomorú dokumentumát” vélik felfedezni benne, ami – szerintem – rettentő nagy butaság. Mert hogyan is lehetne elrontott életről beszélni olyan irodalmi örökség ismeretében, mint amilyet Molnár Ferenc hagyott maga után? Hogy az életművéhez ihletet adó asszonyokkal nem bánt mindig kesztyűs kézzel, hogy egyikkel-másikkal szemben önző és brutális Liliom módjára viselkedett? Megesett ez már nála sokkal tehetségtelenebb írókkal, sőt írástudatlanokkal is!
(Sárközi Mátyás: Liliom öt asszonya. Noran Kiadó, Budapest, 2008. Ára: 2499 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.