Lugo első elnöki útja San Pedróba, egykori egyházmegyéjébe vezetett, hogy megnyugtassa a föld nélküli paraguayiakat, hogy végre földhöz jutnak. A BBC-nek elmondta: az új kormány lepusztított államot örökölt, mert már nincsenek működő intézmények, óriási a korrupció, a munkanélküliség és botrányos a közbiztonság, a dél-amerikai ország hatmilliós lakosságának többsége pedig éhezik, nem kap megfelelő oktatást, orvosi ellátást és gyógyszereket. Lugo a vegyes szerkezetű gazdaság híve, és nem utasítja el a magántulajdont és befektetőket, sem a külföldi tőkét.
A nyomor ellenére a tengeri kijárat nélküli ország földje rendkívül termékeny, hiszen például szójakivitelben világviszonylatban negyedik, áramtermelésben pedig itt jut a legtöbb áram egy főre a világon. De nagyon nehéz feladatok várnak Lugóra a következő öt évben, mert az elnök hiába győzött áprilisban, a konzervatív ellenfél túl erős, emiatt egyéves szövetséget kellett kötnie a konzervatívok egyik frakciójával a reformok végrehajtásához. Lugo mindemellett nem akármilyen tanácsadótól kap támogatást: a nehéz helyzetre való tekintettel maga Joseph Stiglitz, a neoliberális fundamentalizmus következetes elutasítója, 2001. közgazdasági Nobel-díjasa ajánlotta fel segítségét – ingyen. Hugo Chávez, venezuelai elnök is azonnal segítségére sietett, és a 12 együttműködési megállapodáson kívül felajánlotta a szegények püspökének is nevezett Lugónak, annyi olajat biztosít Paraguaynak, amennyire csak szüksége van. Chávez előzékenysége érthető: 2006. júliusa óta szeretne belépni a Mercosurba, az Európai Unióhoz hasonló dél-amerikai gazdasági-politikai szervezetbe, mert azt várja, hogy így megszerezheti a teljes jogú tagsághoz szükséges támogatást. Az új paraguayi elnökkel mindenképpen erősödik a dél-amerikai politikai-gazdasági és katonai integráció.
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
