A bíróság a Holcimnek adott igazat

Több nagyközség és Esztergom vezetése is megdöbbent a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság döntésén, amely elutasította a települések keresetét a környékükre tervezett levegőszennyező és tájromboló cementgyár ügyében, és helybenhagyta a beruházó Holcim Hungária Zrt. környezethasználati engedélyét. Az ügyben nehezen vállalható helyzetbe keveredett Fülöp Sándor környezetvédelmi ombudsman előző munkahelye, az EMLA egyesület, amely elvállalta az érintett települések jogi képviseletét. Bándi Gyula, a szervezet tiszteletbeli elnöke ugyanis magánszemélyként térfelet cserélt, és mostantól a Holcim képviselőjeként is dolgozik.

A Tát, Tokod, Tokodaltáró és Esztergom önkormányzata és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség között zajló perben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság egyebek között arra hivatkozott: a települések nem tudták bizonyítani, hogy több hektárnyi erdő kivágása a Natura 2000 övezetben (vagyis az európai védettséget élvező területen) helyreállíthatatlan károkat okoz a természetben. Mint ismert, a Holcim azért készül a fairtásra, mert itt működne a több mint tíz kilométeres szállítószalagja, amely a mészkőbányából szállít alapanyagot a cementégetéshez. A környékbeli települések és a környezetvédő civil szervezetek szerint (amelyek szintén ellenkeresetet adtak be a cég engedélyével szemben) azonban a Holcim az erdő kivágása ügyében nem vette figyelembe a szakhatósági véleményeket és az érintett Bajót településrendezési tervét sem, amely alapján nem engedélyezhető ilyen ipari jellegű létesítmény a térségben. A tiltakozók azt is kifogásolják, hogy Nyergesújfalu jegyzője úgy adott hozzájárulást a környezete használatához, hogy erre nem adtak lehetőséget a város helyi településrendezési szabályai. Ezen azonban nem lepődtek meg a környék településein, hiszen Nyergesújfaluban népszavazáson fogadták el a Holcim nagyberuházását. Figyelmen kívül hagyták ugyanakkor a Komárom-Esztergom megyei területrendezési terv szabályait is, amelyek tájképvédelmi szempontból nem engedélyezik a több mint száztíz méter magas kéményekkel megtervezett cementgyár létesítését.
Átvágnák a zöldfolyosót
A gyár szállítószalagja ráadásul egy úgynevezett ökológiai zöldfolyosón haladna keresztül, amely a kies Gerecsét köti össze a Dunával. A zöldek szakértői szerint ebben a környezetben egyértelmű, hogy szó sem lehetne építkezésről az élőhelyek védelme miatt.
A bíróság nem találta bizonyítottnak azt sem, hogy a Holcim cementgyárának és kapcsolódó létesítményeinek felhúzása az építési munkálatokkal, a levegőszennyezéssel, a közúti forgalom által keltett zajjal és rezgéssel már most is terhelt településeken a környezet és a lakosság egészségi állapotának romlásával járna. Vörösné dr. Vilimszky Anna bírónő végzése kijelentette: a felperesek erre vonatkozóan sem csatoltak bizonyítékokat. A környékbelieknek tehát bizonyítékokkal kellett volna szolgálniuk arra, hogy a már most is gyártelepek környezetében lakó polgárok egészségét miként veszélyezteti egy újabb üzem fölépítése.
Jogászok kettős szerepben
A bíróság szerint a hatóságok körültekintően jártak el, hiszen a cég megszerezte a szakhatóságok hozzájárulását. Eközben a civilek szerint számtalan eljárásjogi hiba és a szabályok rendszeres megsértése vezetett el a társaság engedélyéig.
A levegőszennyezés mértékét például csak a leendő gyár közvetlen környezetében vizsgálták, miközben az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a kibocsátás határterülete több mint négyezer méterre van a tervezett üzemtől, vagyis az eddig elvégzett hatásvizsgálatok hamis adatokra épülnek. Ezeket a vizsgálatokat egyébként egy olyan cég végezte el, amelynek ügyvezetője elnökségi tagja az EMLA elnevezésű környezetvédelmi jogvédő szervezetnek. Ez az egyesület képviseli az ügyben a felpereseket, vagyis a tiltakozó településeket és civil szervezeteket. Az is megdöbbentő, hogy az egyesület tiszteletbeli elnöke, Bándi Gyula a napokban elvállalta az ellenérdekű fél, a Holcim jogi képviseletét.
– Az egyesületünk alapszabálya is rögzíti, hogy szükség van a felek közötti együttműködésre, hiszen senki sem érezheti a zsebében a bölcsek kövét – mondta lapunknak az ügyvéd, amikor az új munkájáról kérdeztük. Kijelentette azt is: lelkiismereti gondjai sincsenek, hiszen nincs meggyőződve arról, hogy
összességében nem lesz-e kedvezőbb a környezetre a Holcim korszerű beruházása, miközben megszüntetnek egy jobban szennyező cementművet a közeli Lábatlanon. Az EMLA elnökségével is beszélt az új megbízatásáról, és nem emeltek kifogást ez ellen – tette hozzá az ügyvéd. Nem összeférhetetlen az elnökségi tagok szerepvállalása a Holcim mellett Kiss Csaba, az EMLA igazgatója szerint sem.
„Elkeserítő, hogy itt tartunk”
A bíróság döntése ellen ugyanakkor fellebbeznek a Holcim környezethasználati engedélyének felfüggesztése érdekében. Az ügy érdekessége még, hogy ombudsmani megbízatása előtt az EMLA elnökségi tagjaként az egyik érintett települést, Tátot Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek jelenlegi országgyűlési biztosa képviselte. Az ombudsman ezért nem kívánt nyilatkozni az ügyben. – Elkeserítő, hogy itt tartunk 2008-ban Magyarországon – kommentálta a történteket Szenes Lajos, a leghangosabban tiltakozó Tát polgármestere. A nagyközség vezetője szerint álmukban sem feltételezték azt, hogy egy ilyen megalapozott keresetlevélre a bíróság ilyen cinikusan és felszínesen válaszol. Az is lehet, hogy számos elemét el sem olvasták a beadványuknak. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróságot lapzártánkig hiába kerestük az ügyben.