Egy nagyon befolyásos nemzetközi hitelező csoport, a Párizsi Klub hétfőn tárgyalt az idén lejáró argentin államadósságok visszafizetésének elfogadásáról, vagyis arról a 6,7 milliárd dollárról, amit Argentína még novemberben viszszafizetne. Csakhogy a 19 országból álló klub bankárai a záradék apró betűs feltételeire hivatkozva – a kamatokkal együtt – az eredeti összeg helyett 7,9 milliárd dollárt követelnek Argentínától. A dél-amerikai ország pedig inkább kifizeti a megemelt összeget, de nem hajlandó feltételként elfogadni a Nemzetközi Valutaalap (IMF)
visszatérését, ahogy az egyik legbefolyásosabb klubtag, az Egyesült Államok szeretné.
Argentína középosztálya ugyanis még jól emlékszik 2001 decemberére, amikor összeomlott az – akkor 155 milliárd dolláros – külső adósságokban úszó, szinte teljesen privatizált ország pénzügyi rendszere. Az argentin lakosság nem felejtette el azt sem, hogy egy évig az IMF újabb és újabb könyörtelen intézkedéseket kényszerített az országra. Ezért Argentína egy emberként sóhajtott fel, amikor 2006 januárjára egy összegben fizette vissza a valutaalapnak szóló összes tartozását idő előtt, hogy ne kelljen megfizetnie a kamatokat is.
Argentína azóta felpörgött gazdasága jórészt kiheverte a csapást, de egyre nagyobb nehézséget okoznak neki a mind drágább üzemanyagárak, ráadásul nem tudja érvényesíteni mezőgazdasági adottságait, mert a kilencvenes években eltorzult a földtulajdonrendszere. Napjainkra már az öszszes termőföld 65 százaléka külföldi kézbe került, holott a dráguló élelmiszerárakat kihasználva törleszteni tudta volna a külső adósságok jelentős részét. Az ország ezért inkább nemet mond a valutaalapnak.
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának