Kézművesünnep: hetvenezer látogató

Véget ért a mesterségek ünnepe, a tárgyalkotó népművészet legnagyobb éves seregszemléje. A sorban már a XXII. találkozóra az idén csaknem hetvenezren voltak kíváncsiak. Bár a rendezvény nemzetközi szinten jegyzett, évek óta a magyar pályázati rendszer hiányosságaival küzd: tervezhetetlen a programok egy része, mivel csak nyár elején derül ki, mennyi pénzből gazdálkodhatnak.

Idén öt napon át tartott a kirakodóvásár a budai Vár történelmi környezetében, ahol a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) kézművesmesterei mutatták be mesterségüket és árulták zsűrizett portékáikat. A Szent István király ünnepe köré szervezett mesterségek ünnepe igazi vásári forgatag, nemzetközileg is jegyzett, így komoly idegenforgalmi vonzerőt jelent. Nemcsak a tárgyalkotó népművészet van jelen, hanem a népzene és a néptánc is, és minden évben szép számmal akadnak külföldi meghívottak. Leginkább az ő részvételük miatt problémás, hogy évek óta csak a nyár elején derül ki, mennyivel támogatja a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a találkozót, amely egy ideje kiemelt rendezvénynek számít – tudtuk meg Igyártó Gabriellától, a seregszemlét szervező NESZ ügyvezető igazgatójától. Az idei ötnapos találkozón majdnem hetvenezren vettek részt, valamivel kevesebben, mint a tavalyin, ennek ellenére nagy valószínűséggel sikerül nullszaldósra kihozni a rendezvényt.
A Napi Gazdaság tegnapi számában egyenesen azt írta: veszélybe kerülhet a mesterségek ünnepe megrendezése, és ha nem változik a támogatási rendszer, akkor nem kizárt, hogy a találkozó a Művészetek Völgye sorsára jut. Igyártó Gabriella ennek kapcsán lapunknak azt mondta: erről azért nincs szó, de sajnos a pályázati rendszer hibáiból adódóan tervezhetetlen a programok egy része. – Későn írják ki a pályázatokat, szinte az utolsó pillanatban tudjuk meg, mennyit kapunk, júniusban pedig már késő különösen külföldről vendégeket hívni – fogalmazott az ügyvezető igazgató. Az is problémás, hogy az idén a tavalyihoz képest húsz százalékkal emelkedtek a fesztivál kiadásai, az NKA-tól összesen 22,6 millió, a fővárosi önkormányzattól pedig négymillió forintot kaptak, s így a 96 millió forintos költségvetés nagyobbik részét a jegybevételekből kellett előteremteni. – Ez azért rizikós, mert bármikor jöhet olyan időjárás, ami az installációt tönkreteszi, vagy távol tartja a közönséget, és akkor teljes a csőd – tette hozzá. Igyártó Gabriella abban látja a megoldást, ha lényegesen korábban írják ki a pályázatokat, és legkésőbb januárban nyilvánossá válik az eredményük, mert a nagyobb előadókat vagy a külföldi vendégeket legalább fél évvel előbb értesíteni kell, bizonytalan anyagi helyzetben pedig nem kockáztathatják, hogy esetleg később pénzhiány miatt kénytelenek legyenek lemondani a meghívást.