időjárás 4°C Virgil 2022. november 27.
logo

Ki mint vet, úgy arat?

K. Tóth László
2008.09.23. 13:00

Minél magasabbra emelkedünk, annál nagyobbat eshetünk. Aki nem hiszi, annak nem is kell utánajárnia, elegendő csak a jelenlegi kabinet ténykedését figyelemmel kísérnie. 1990 óta ugyanis most az ötödik kormányzati ciklus napjait éljük, s ismerjük el, az előző (szovjet típusú) rendszer bukása óta a legutóbbi választásokon történt meg, hogy egy hatalmon lévő pártkoalíciónak ismét bizalmat szavaztak a honpolgárok.
No de miként? Például úgy, hogy a választások előtt eltitkolták a működésük következtében katasztrofálissá vált államháztartási adatokat, s tartották magukat az egész évre vonatkozó 4,7 százalékos államháztartási hiányhoz, amelyről többszöri módosítás után tavaly kiderült, hogy 9,2 százalékra rúgott. S a gazdaság rendbetétele helyett csupán a hiány csökkentésére fókuszáltak, s olyan intézkedéseket hoztak, amelyek lelassították a gazdasági növekedést. Nem véletlenül hívta fel a figyelmet ekkoriban Hans Redeker, a BNP Paribas elemzője, hogy semmi valódi strukturális reformot nem hajtanak végre, csak átmeneti problémakezeléssel foglalkoznak.
Persze, ki mint vet, úgy arat. Ma már a kormány, miután hat esztendő alatt tönkretette a gazdaságot, képtelen a kormányzásra. Gazdaságélénkítő program helyett a hatalmával visszaélve eddig is csupán megszorításokkal operált, s ezáltal végképp „kihúzta a talajt” a munkavállalók hetven százalékát foglalkoztató hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások alól.
S miközben a francia, az olasz vagy a szlovák kormány igyekszik az ország tulajdonában tartani a stratégiai és egyéb jelentős hazai cégeket, Gyurcsány Ferenc kabinetje a nemzetnek szinte minden vagyonát eladja, egyre kiszolgáltatottabbá téve saját állampolgárait. Nem hajlandó figyelembe venni az olyan közintézmények figyelmeztetéseit, mint az Állami Számvevőszék, amely legutóbbi jelentésében markánsan elítéli és kritizálja a vagyontörvény rendelkezéseit, javasolva a pénzügyminiszternek, hogy vizsgálja felül azokat.
Mindemellett gyakorta fordul elő, hogy a kormány át sem gondolja, miként rendelkezik, vagy amit tesz, az mennyire szükséges, illetve döntései milyen következményekkel járnak. Itt van például a TEÁOR-számok esete, amely a vállalkozásokkal – s ezen keresztül az állampolgárokkal – történő újabb packázás szinonimájaként vonulhat be a köztudatba. Ezen adat megváltoztatására fél évet adtak az érintetteknek, majd a határidőt kitolták december 31-ig. A társaságok csak ügyvéddel módosíthatták az alapító okiratot, amely akár hatvanezer forintba is belekerülhetett. Augusztus 28-án, a Gazdasági Egyeztető Fórum alakuló ülése után viszont Draskovics Tibor igazságügy-miniszter bejelentette, hogy eltörlik a TEÁOR-számokat. Korábban viszont az Európai Unióra hivatkozva írták elő megváltoztatásukat.
S ne feledjük el a kormány által meghirdetett Új tulajdonosi programot sem, amelynek lényege, hogy magánszemélyek részvényeket vásárolhatnak állami cégekben. Eredetileg magyar állampolgárok juthattak volna így tulajdonrészhez, ám kiderült, hogy az unió többi polgárát sem szabad e lehetőségből kirekeszteni.
S miközben hazánkban négyévenként országgyűlési választásokat írnak ki, mára kiderült, hogy ez a nem is annyira hosszú idő is túl sok ahhoz, hogy a jelenleg hatalmon lévő kabinet kitöltse e ciklust. Hiszen minden nap, amely úgy telik el, hogy még mindig ez a garnitúra „irányít”, súlyos károk érik az országot.
Ki mint vet, úgy arat… Ám sajnos a kormány 2002 óta történő regnálásának „termését” nem azok aratják le, akik megérdemelnék, hanem a magyar nép.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.