Moszkva szerepet kap Bolíviában is?

Kedden Bolívia meglepő bejelentéssel állt elő, miután Philip Goldberg, az Egyesült Államok nagykövete vasárnap távozott az országból: amennyiben az Egyesült Államok beváltja fenyegetését és nem támogatja tovább anyagilag a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet, Oroszország veheti át szerepét.
Evo Morales elnök kormányának kijelentését erős nemzetközi támogatás nyomatékosítja: hétfőn tartották az UNASUR, a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának zárt ajtók mögötti tanácskozását a chilei fővárosban – igaz, a tizenkét elnökből csak kilenc jelent meg –, ahol többórás vita után a brazil álláspont kerekedett felül. Ennek értelmében a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva elnök elérte, hogy a résztvevők többsége elítéljen minden külső beavatkozást, és hogy a kommentárok hangneme ne lépje túl a számára kedvezőtlen mértéket az Egyesült Államok elítélésében. Lula álláspontját a bolíviai ellenzék is elfogadta, mert biztosítéknak tekintik közvetítő szerepét az évek óta tartó konfliktusban, ugyanis a venezuelai elnök szövetségesein kívül az indián származású bolíviai elnök egyedül benne bízik feltétlenül. Lula azért vállalt nagyobb szerepet az egyre jobban mérgesedő konfliktusban, mert a termékeny tartományokban jelentős mennyiségű földtulajdonnal rendelkeznek brazil befektetők, arról nem is beszélve, hogy a brazil ipar onnan kapja földgázszükségleteinek hatvan százalékát.
A három bolíviai ellenzéki tartomány prefektusa végül aláírta az egyezményt a kormánnyal, noha éppen akkor fogták el a katonák Pando tartomány prefektusát, akit Morales kormánya a múlt heti mészárlás felelősének tart. Az UNASUR egyelőre sikerrel mutatkozott be az első helyi konfliktus rendezésében, de egyértelműen kiderült, hogy folytatódik, sőt élesedik a nézeteltérés a venezuelai és a brazil elnök térségi politikája között. Az események másik meglepő következménye, hogy Oroszország Venezuela után most már Bolíviában is fontos szerephez juthat.