Többször jeleztük az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy kérdésesnek tartjuk az új szakrendelőközpontok fenntarthatóságát – nyilatkozta Varga Imre, a járóbeteg-ellátókat képviselő Medicina 2000 szervezet vezetője. Elmondta: a működőképesség meghatározott betegszám alatt nem garantálható, kérdés azonban, hogy a körülbelül 15 ezer lakosú kistérségekben lehet-e ezt a létszámot biztosítani. Varga szerint nem csak a várható alacsony forgalom teszi kérdésessé a fenntarthatóságot. Komoly aggályai vannak amiatt is, hogy lehet-e elegendő orvost és szakdolgozót biztosítani az új helyekre, miközben vidéken, sőt egyes szakmákban a nagyvárosokban is komoly létszámhiánnyal küzdenek. Ráadásul az új központok nem nyújtják majd a járóbeteg-ellátás teljes spektrumát, azaz számos betegséggel továbbra is a régi rendelőkbe kell majd utazniuk a pácienseknek.
– Minden egészségügybe érkező fillérnek örülünk, nem arról van szó, hogy „csípőből” elutasítjuk ezt a támogatást – szögezte le Varga Imre. Mégis úgy látják, hogy hasznosabban is el lehetett volna költeni ezt a pénzt. Mint ismert: nemrég zárult le annak a pályázatnak az elbírálása, amellyel 25 milliárd forintnyi uniós forrásból zöldmezős beruházásként épülhetnek új szakellátóközpontok 1500 négyzetméteres alapterületen. A tenderen 16 önkormányzat, illetve önkormányzati társulás nyert, közülük 11 az ország leghátrányosabb helyzetű régióiban található. Az egészségügyi tárca szerint ez a pályázat főként olyan térségeket célzott meg, amelyek járóbeteg-szakellátás szempontjából ellátatlanok voltak. A projekt megvalósulásával jelentősen csökken majd azoknak a településeknek a száma, ahol nincs 15 kilométeres körzetben szakellátás. A felépülő 16 kistérségi járóbeteg-ellátó központ vadonatúj épületet, infrastruktúrát és személyzetet jelent – áll a tárca tájékoztatójában.
Egyetértett Varga Imre aggályaival az ország legnagyobb szakrendelő-hálózatát működtető Vasútegészségügyi Kht. vezetője, Pásztélyi Zsolt. Hozzátette: a betegek elszívása miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek a meglévő ellátóhelyek. – Még akkor is – figyelmeztetett –, ha a szakellátás mindössze 2 százaléka jut majd az új központokra. Pásztélyi megemlítette: az új rendelők heti 200 órában nyújtanak majd ellátást, ami nem elegendő a megfelelő üzemgazdasági méret eléréséhez. Ahelyett, hogy új épületekbe ölnék a pénzt, a meglévő rendelőket kellett volna fejleszteni, s jobb betegszállítást biztosítani, hogy a kistérségekből is mindenki eljuthasson a megfelelő orvoshoz. Egy kisvárosi szakellátó névtelenséget kérő vezetője is amiatt kifogásolta a pályázatot, hogy nekik így esélyük sincs az elavult ultrahang, endoszkóp és szemtükör cseréjére, pedig ezek a műszerek már nem szolgáltatnak megbízható eredményeket. Többen ma is állítják – noha a szaktárca ezt nekik cáfolta –, hogy az EU nem véste kőbe, pontosan mire lehet elkölteni a szóban forgó összeget.
Mindeközben Székely Tamás egészségügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy csak így lehet biztosítani a szakellátáshoz való egyenlőbb hozzáférést. Megemlítette: az önkormányzatoknak működési tervet kell készíteniük és garanciavállalást kell tenniük. Ha az új központ nem működik legalább öt évig, akkor a támogatást vissza kellene fizetni. Kérdés persze, hogy miből, hiszen egy-egy helyen a megnyert támogatás összege nagyobb, mint a környező kistelepülések éves költségvetése összesen.
A tárcavezető azt állította, hogy több kistérség a pályázatírók slendriánsága miatt bukott el a tenderen, ők egy következő körben újra próbálkozhatnak.
Nem fél Schmidt Jenő, Tab polgármestere sem, aki szerint az aggodalmaskodók csak pozíciójukat féltik, s attól tartanak, hogy az új, korszerű ellátóhelyek elszívják a betegeket. Mint mondta: az első évben az érintett településeknek öszszesen 20 millió forinttal kell majd hozzájárulniuk a működtetéshez, a másodikban pedig remélik, ez 10 milliónál is kevesebb lesz. Nem tart attól sem, hogy nem lesz elegendő orvos. Szerinte ez csak pénzkérdés, amire áldozni kell.
Eközben sokan jól járhatnak majd a beruházásokkal. Több helyről is jelezték, hogy egyesek igyekeznek minél hamarabb szerephez jutni az építkezésben, üzemeltetésben, s ennek érdekében több döntéshozóval is egyeztettek. Ezt azonban minden településen cáfolták, s azt hangsúlyozták: közbeszerzési eljárással választják ki a kiviteli terv elkészítőjét, a projektmenedzsert, a kivitelezőt, az orvostechnikai és az informatikai eszközök szállítóját.
Droggal fizetett a bátorterenyei család a munkásoknak