Téli vészhelyzet a helikopteres mentőknél

Jelenleg is több országban vizsgálják a másfél hónapja lezuhant mentőhelikopter alkatrészeit, de még nem tudni, mi okozta a pilóta és az ápoló halálával végződött balesetet. Amíg nincs egyértelmű bizonyíték a műszaki hibára, addig biztosan nem állítják le az ilyen típusú gépeket, és nem rendelik el teljes körű átvizsgálásukat – nyilatkozta lapunknak adott interjújában Túri Péter, a Légimentő Kht. vezetője. Megtudtuk azt is, hogy várhatóan ezen a télen sem tudják majd megfelelő körülmények között tárolni a milliárdokat érő helikoptereket.

Hol tart a mentőorvos és a pilóta halálával végződött helikopter-baleset körülményeinek vizsgálata?
– A nemzetközi vizsgálóbizottság a világ különböző pontjaira szállította a gép alkatrészeit, a hajtóműveket például Franciaországba, a fedélzeti számítógépet az Egyesült Államokba. Ezt az alkatrészt ugyanott vizsgálják, ahol a Madridban szerencsétlenül járt utasszállító repülőgép egyes darabjait. A vizsgálatot a hazai Közlekedésbiztonsági Szervezet koordinálja, mi is tőle várjuk az információkat. De egyelőre még nincsenek eredmények, előfordulhat, hogy ezekre akár egy-másfél évet is várni kell.
– Felvetődött-e, hogy a vizsgálat lezárultáig leállítsák vagy átvizsgálják az ugyanilyen típusú helikoptereket?
– Ez szóba sem került, hiszen egyelőre nincs olyan konkrét információ, ami egyértelmű műszaki hibára utalna.
– Ön szerint nem elegendő indok a teljes körű átvizsgálás elrendeléséhez, hogy egy szinte vadonatúj, korszerű gép mindkét hajtóműve leáll, s a jármű lezuhan?
– A világon közel hétszáz ilyen típusú légi jármű repül. Egy ilyen döntés meghozatalához megalapozott indok kell. Sötétben tapogatózva nem lehet vizsgálódni, hiszen azt sem tudjuk, mit keressünk. A gépeket rendszeresen ellenőrzik, és eddig soha nem találtak problémát. Ha egy közúti balesetben fának rohan egy gépkocsi, akkor sem állítják le a típus gyártását, s nem rendelik el az összes autó átvizsgálását, pedig lehet, hogy fékhiba történt.
– Van olyan munkatársa, aki a történtek óta nem hajlandó felülni az EC 135 típusú gépekre?
– Nem. Büszke vagyok a csapatra, a kht. százhúsz dolgozójára. A baleset másnapján ugyanis minden bázison elkezdődött a munka.
– Gyakran vesz részt ön is mentésben. A baleset óta repült ilyen helikopteren?
– Igen, többször is. Egy kollégám szeretett volna riasztáson kívül is repülni, hogy legyőzze magában a félelmet, akkor is magam ültem mellé, mentünk egy kört, hogy erősítsük a gépbe vetett bizalmát.
– Akkor mégiscsak volt aggodalom…
– Olyan kollégáról beszéltem, aki a baleset előtt szabadságon volt, és szeretett volna egy iskolakört menni felelősség nélkül, betegellátáson kívül.
– Volt olyan dolgozójuk, akinek pszichológus segítségére volt szüksége?
– Igen, de ez normális reakció egy ilyen megrázkódtatás után. Kapcsolatba léptünk ilyen helyzetek kezelésében jártas pszichológusokkal, s aki kérte, annál leginkább stresszoldó beszélgetéseket folytatnak.
– Tavaly télen nem az osztrák beszállító ajánlásának megfelelő módon tárolták a gépeket. Vizsgálják-e, hogy ennek lehetett-e szerepe a balesetben?
– Ma még nem tudjuk, mi volt a baleset oka. Lehetett műszaki vagy emberi hiba, vagy bármi más. De azt elmondhatjuk, hogy a tárolási körülményeknek biztosan nem volt ebben szerepük. Az, hogy a bázisok infrastrukturális feltételrendszere olyan, amilyen, persze kihat a kollégák hangulatára.
– Azt azért nyugodtan állíthatjuk, nem tett jót a sok milliárdot érő gépeknek sem, hogy kemény fagyok idején a fűtetlen hangárokban tárolták őket, s egy hipermarketben vásárolt radiátorokkal fűtötték a belsejüket, hogy a műszerek ne fagyjanak meg.
– Természetesen nem.
– Változnak az idei télen a mostoha tárolási körülmények?
– Sajnos, valószínű, hogy ezt a telet még így kell végigdolgoznunk, de ígéretünk van az Egészségügyi Minisztériumtól arra, hogy a következő télen már jobbak lesznek a körülmények.
– Tudták pótolni az elvesztett gépet?
– Igen, az osztrák partnerrel kötött szerződés szerint folyamatosan öt üzemképes helikoptert biztosítanak Magyarországnak. A baleset után 21 és fél órával megérkezett a cserehelikopter, és két órával később már szolgálatba is állt.
– Jelent ez pluszkiadást az államnak?
– Nem.
– Ki fizeti majd meg a tulajdonosnak a kárt?
– Komplett légügyi felelősségbiztosítással, cascóval rendelkeznek a légi járművek. A vizsgálat hosszú folyamat, de utána nyilvánvalóan rendezni fogják a kárt.
– Akkor sem kell a magyar államnak a „zsebébe nyúlnia”, ha bebizonyosodik, hogy pilótahiba történt?
– Meggyőződésem, bármi lesz a vizsgálat eredménye, a biztosítás fedezetet nyújt a kárra.
– Nem tart attól, hogy a tulajdonos a rossz tárolási körülményekből igyekszik majd előnyt kovácsolni?
– Korrekt a viszony az osztrák partnerrel. Noha többször is jelezték az egészségügyi tárca korábbi vezetésének a tárolással kapcsolatos aggályaikat, én őszintén bízom abban, hogy a türelmük még kitart erre a télre. Nem gondolom, hogy bármilyen szankciót terveznének.