Zöldenergia: nem aknázzuk ki lehetőségeinket

Miközben évről évre nő a háztartások villanyszámlája, Magyarországon nincs mód arra, hogy az otthonokban felszerelt szélkerekek, napelemek és -kollektorok segítségével visszafelé „pörgessük” a villanyóra számlálóját, mint például Ausztriában. Ráadásul a piacra belépő termelők kötelesek a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítónak felajánlani megvételre a megtermelt villamos energiát.

Csak rendkívül alacsony teljesítőképességű „kiserőmű” (szélkerék, napelem) szerelhető föl a háztartásokban, ám ez még egy hétköznapi elektromos gépet sem képes tartósan működtetni. Ez azért is elkeserítő, mert így az önkormányzatok, kistérségi csoportosulások képtelenek kiaknázni a földhő, a nap, a szél vagy a folyóvizek energiáját, és szűkebb régiójukat ellátni olcsón megtermelt, környezetbarát energiával. Az sem kedvez az önkormányzatoknak, hogy a villamos energiáról szóló törvény értelmében az energiatermelőnek „erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani”. Ugyanakkor Ausztriában és Norvégiában a víz-, Németországban és Izlandon a földhőben rejlő lehetőségeket aknázzák ki egyre szélesebb körben és decentralizált rendszerben.
– A rendszer szabályozása sem ösztökélő, mivel menetrendet kell készíteni a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) részére, és ha a termelő ettől eltér, kilowattóránként öt forint büntetést kell fizetnie – nyilatkozta lapunknak Olajos Péter MDF-es európai parlamenti képviselő. Pedig a már idézett törvény kitér rá: a környezet és a természet védelme, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás felhasználását. – Persze kordában kell tartani, és tervezhetővé kell tenni a termelést, de csak azért, hogy az ország tudjon takarékoskodni, hogy ne vásároljon többet külföldről, mint amire szüksége van – mondta Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke. Hozzáfűzte: más, józan ésszel fölfogható indokot nem tud, ami miatt ne lehetne megengedni a településeknek, illetve a lakosságnak, hogy önmaga állítsa elő azt a zöldenergiát.
– Mielőbb el kell készülnie egy megújulóenergia-stratégiának és energiahatékonysági, illetve -takarékossági programnak – hívta föl a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára Beliczay Erzsébet, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese. Hozzátette: probléma, hogy nem gondolkodunk távlatokban, és az is hibás elképzelés, hogy mindegy milyen áron, csak teljesítsük az EU elvárásait a megújuló források százalékát illetően. Beliczay Erzsébet arra célzott, hogy Magyarország zöldenergia vállalásakor túlzottan is a fa- és szalmatüzelést részesíti előnyben. Az elnökhelyettes azt sem érti, miért nem kutatjuk kellőképpen a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket, hiszen később exportálhatnánk a kifejlesztett technológiákat, illetve hogy a magyar állam miért nem teremti meg a feltételeit annak, hogy a pénzembereknek megérje befektetni tőkéjüket az alternatívenergia-szektorba. Ezért a környezetvédő azt javasolja az önkormányzatoknak, fogjanak aláírásgyűjtő akciókba, mert csak így lehet nyomást gyakorolni a kormányzatra.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azonban inkább pénzt gyűjtene, mert az alternatív energiaforrások, a szél vagy a geotermia kiaknázásához több forrásra lenne szükség a jelenleginél. – Mielőbb kell egy átfogó országos projekt, ahol a zöldenergia előállítása mellett az energiatakarékos beruházásokra is lehetne pályázni, persze nem a panelprogramra gondolok, amely ad is meg nem is – tette hozzá az elnök.