Egyedül maradt az oktatási tárca azzal a véleményével, amely szerint színvonal-emelkedést jelent, hogy a felvételizők 99 százalékát felvették az egyetemre. Bár a Hiller István vezette minisztérium szerint lapunk félrevezette a közvéleményt, amikor minőségromlásról írtunk, ugyanettől tart az egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK) is, amely eddig többnyire lojális volt az oktatási tárcával.
– Tény, hogy szükség van bizonyos változtatásokra, mert tarthatatlan, hogy egy erős kettes érettségivel be lehet kerülni a magyar felsőoktatásba. Ezeket a csekély tudással rendelkező fiatalokat az oktatás minőségének megőrzése érdekében nem szabad felvenni az egyetemre – jelentette ki lapunknak Rudas Imre, az MRK elnöke. Leszögezte: több rektor konkrét javaslatot fogalmazott meg, amelynek lényege, hogy a jelenlegi 160 pontról 200 pontra emeljék a bekerülési küszöböt. A most érvényben lévő 160 pontos határ azt jelenti, hogy bizonyos szakokra egy erős kettes érettségi is elegendő a bekerüléshez. Ha a javaslatot támogatják, akkor az egyaránt érvényes lesz az államilag támogatott és a költségtérítéses kurzusokra, és a jelenleg még mindig népszerűtlen felsőfokú szakképzésre is. Az MRK elnöke szerint a ponthatáremelés komoly érvágást a felsőfokú szakképzéseknél jelentene, ezekre ugyanis még mindig nagyon kevesen jelentkeznek, és közülük is sokan épphogy elérik a bekerülési küszöböt. Az MRK elnöksége október végén tárgyalja a javaslatot, majd a novemberi plénum elé terjesztik azt.
A Fidesz is szigorítást is követel. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője lapunknak leszögezte: igazi megoldást az jelentene, ha az emelt szintű érettségit kötelezővé tennék a felvételizőknek az államilag finanszírozott képzéseken. Így csak valódi tudással lehetne bekerülni az ingyenes képzésre, és jelentősen csökkenne annak a veszélye is, hogy az állam az adófizetők pénzén olyan diákoknak finanszírozza a tanulmányait, akik egy idő után lemorzsolódnak, és még a diploma előtt kibuknak a rendszerből. Hozzátette: az emelt szintű vizsga kötelezővé tételével valóban össze lehetne hasonlítani a diákok tudását, és nem az lenne a mérvadó a felvételnél, hogy melyik intézményben mennyire lágyszívűek vagy szigorúak a vizsgán a diákkal. Sió leszögezte: a baj nem az, hogy sok diákot vettek fel, hanem az, hogy annyira kevesen jelentkeztek, hogy nem volt kikből válogatni. A politikus szerint a fiatalokat az oktatási miniszter riasztotta el a felsőoktatástól azzal, hogy a jelentkezéskor még érvényben volt a tandíjtörvény, így csak az mert felvételizni, aki vállalni tudta a költségeket. Visszavetette a jelentkezők számát a képzési rendszer hirtelen végrehajtott átalakítása és annak rossz kommunikálása is. Ez bizonytalanságot keltett a fiatalokban, akik azóta sem tudják, van-e igény a munkaerőpiacon az új típusú, alapképzés után járó diplomára.
Megírtuk, hogy gyakorlatilag mindenkiből egyetemista lett, aki az idén felvételizett, a 96 ezer jelentkező 99 százaléka felvételt nyert valahova. Így elmaradt a szelekció, ami a felsőoktatás színvonalának drámai eséséhez és a diploma elértéktelenedéséhez vezethet.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
