Az 1948-as kommunista fordulat

Csütörtökön nemzetközi konferenciát tartottak a hódmezővásárhelyi önkormányzat, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem kremlinológiai tanszékének szervezésében az 1948-as kommunista hatalomátvételről a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban. Az előadások központi témája az volt, hogy miként történt meg a szélsőbaloldali fordulat a térségben. A konferencia szellemi vezérfonalát annak feltárása adta meg, hogy a kommunista kézben lévő erőszakszervezetek, titkosszolgálatok miként segítették a szélsőbaloldali térnyerést, valamint hogy a diktatúra időszakában hogyan változtak a hétköznapi élet keretei, hogyan szűkült a történelmi egyházak mozgástere.
A tanácskozást Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere, országgyűlési képviselő nyitotta meg, a résztvevőket Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke köszöntötte. Kun Miklós professzor, a szimpózium másik fő szervezője a Kreml Közép-Európa-politikájában 1948-ra bekövetkezett változásokról beszélt. Kovács István, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa a hatvan évvel ezelőtti lengyel eseményekről szólt, Glancsik István, a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének kutatója pedig az 1945 és 1948 közötti csehszlovák demokrácia megsemmisítésének lépéseit vette górcső alá. Mészáros Zoltán, a Szabadkai Történeti Levéltár történésze azt vizsgálta, hogy a jugoszláv kommunista vezér, Tito miként tudott szembeszállni a félelmetes hírű és befolyású Sztálinnal. Fülöp Mihály, a Debreceni Egyetem docense a romániai fordulatról tartott korreferátumot. Hoffmann Rózsa egyetemi tanár, képviselő és Soós Viktor Attila történész-levéltáros az egyházi iskolák államosításáról, az erőszakos szekularizáció tragikus következményeiről tartottak előadást.