Idén még minden kategóriában nagy múltú egyetem áll az első helyen a felsőoktatási intézmények képzéseinek rangsorában, de egyre inkább előretörnek az új, néhány éve alapított főiskolák. A patinás egyetemek egy részét bizonyos kategóriákban már sikerült is kitaszítaniuk az élmezőnyből, és ha a tendencia folytatódik, nem kizárt, hogy egyes képzések esetében megtörténik a trónfosztás.
A Heti Válasz összesített listát nem készített, képzésenként hasonlította össze az intézményeket. A rangsor összeállításánál a lap figyelembe vette, hogy mekkora volt a túljelentkezés, és hogy az adott karon hány diák jut egy tanárra. Vizsgálta azt is, hogy az oktatók közül kinek milyen tudományos fokozata van, illetve hogy a hivatalos tanulmányi versenyeken milyen eredményt értek el az iskola diákjai. Ezen kívül munkáltatók és munkaerő-közvetítők is értékelték, hogy melyik diploma a legértékesebb a piacon. A hat mutatószám átlagából képeztek egy osztályzatot, és ez alapján rangsorolták a képzéseket.
Jogászképzésben megőrizte tavalyi első helyét az ELTE, ahogy idén is a Szegedi Tudományegyetem lett a második helyezett. A bronzérmes viszont egy viszonylag új intézmény, a győri Szent István Egyetem lett, leszorítva a dobogóról a nagy múltú debreceni, miskolci és pécsi egyetemet. A győriek sok tanárt alkalmaznak, akik közül többen rendelkeznek magas tudományos fokozattal, ráadásul a diákok körében is egyre népszerűbb az intézmény: az ELTE után itt volt a legnagyobb túljelentkezés.
A közgazdászképzések tekintetében idén is toronymagasan nyert az egykori közgáz, a Budapesti Corvinus Egyetem. Óriásit lépett előre a Szegedi Tudományegyetem, amely idén ezüstérmes lett, míg tavaly csak a hatodik helyet szerezte meg. A bronzérmes a pécsi kar lett. Szenzációs előretörés fűződik a Gábor Dénes Főiskola nevéhez, amely a tavalyi 22. helyről a 6. helyre jött fel.
A kommunikáció továbbra is slágerszak, pedig a végzettek nagy részét nem tudja felszívni a piac. Idén már tizenöt intézmény indított ilyen képzést. Az aranyérmes – mint tavaly – az ELTE. A Szegedi Tudományegyetem tavalyi hatodik helye után idén ezüstérmes lett. Korábbi rossz szereplésében vélhetően része volt a Havas Henrik nevéhez fűződő tandíjbotránynak. A legnagyobb előrelépést itt is egy új intézmény, a Budapesti Kommunikációs Főiskola könyvelhette el, amely tavalyi 17. helyéről a harmadikra lépett előre, ezt főként nagyszerű oktatói összetételének köszönheti, de javult az intézmény által kibocsátott diploma piaci megítélése is. Meglepő, hogy a győztes ELTE oklevelét csak a nyolcadik helyre rangsorolták a munkáltatók, náluk a pécsi diploma éri a legtöbbet.
Szintén nagyon népszerűek a turizmus- és vendéglátó-ipari képzések. Ezen a területen idén is toronymagasan első a Budapesti Gazdasági Főiskola. Meglepetésre a második helyet szerezte meg egy új intézmény, a Heller Farkas Főiskola, míg a bronzérmes a Szolnoki Főiskola lett.
Idén először rangsorolták a mérnök- és az orvosképzéseket. Az orvosképzések esetében megállapítható, hogy mind a négy érintett intézményben magas színvonalú, nemzetközi rangú oktatás folyik, és a verseny nagyon szoros volt köztük. A mutatók alapján meglepetésre győztes a Debreceni Egyetem, a második a Pécsi Tudományegyetem lett. A budapesti Semmelweis Egyetem a lehetséges négyből csupán a harmadik helyen végzett.
A gépészmérnök-képzések versenye papírformát hozott: győzött a BME. Második a Miskolci Egyetem, harmadik a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem lett.
A Szonda Ipsos kutatást végzett arról, hogy a lakosság melyik egyetemet tartja a legjobbnak. Első helyen toronymagasan ismét az
ELTE végzett. A második a Corvinus, a harmadik a Szegedi Tudományegyetem lett.
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
