Elvi álláspont a tojásdobálásról

Jogegységi eljárást nem indítottak, de kollégiumi vélemény elfogadását indokoltnak tartották a tojásdobálás megítéléséről a Legfelsőbb Bíróságon. Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság büntetőkollégiumának vezetője lapunknak elmondta: a vélemény a jogértelmezés egységének megerősítését szolgálja.

A melegfesztivál után az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint Bárándy Gergely szocialista képviselő, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tagja fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) azt kérve, hogy hozzanak jogegységi határozatot. Úgy látták, a joggyakorlatban ellentmondá-
sok tapasztalhatók, nem egyértelmű, hogy a tojásdobálás a véleményközlés megnyilvánulása-e, vagy pedig bűncselekmény: tettleges becsületsértés, esetleg garázdaság. Bárándy később visszavonta kérését.
Az LB büntetőkollégiumának vezetője, Kónya István lapunknak elmondta: az ombudsman és az OIT tagjai közvetlenül nem indítványozhatnak jogegységi eljárást, mert az erre jogosultak körét a törvény pontosan meghatározza. A jogszabály szerint a legfőbb ügyész, az LB elnöke, az LB kollégiumvezetői indítványozhatnak ilyen eljárást. A bírói tanácsok elnökei akkor élhetnek a lehetőséggel, ha szeretnének eltérni az eddigi gyakorlattól. Nem kötelező érvényű javaslatot természetesen más is tehet.
Kónya Istvántól megtudtuk, hogy az LB bírái úgy látták, a hasonló ügyekben a gyakorlat egységes, sem a bűnösség megállapítása, sem a büntetés kiszabása nem okoz olyan gondot, amely jogegységi eljárással lenne megszüntethető. A joggyakorlat megerősítését azonban a viták miatt szükségesnek tartották. Ennek műfaja ugyanakkor nem a bíróságokra kötelező jogegységi határozat, hanem az orientáló jellegű, nem kötelező kollégiumi vélemény volt.
A Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma a jogszabályt és a bírói gyakorlatot elemezve hétfőn úgy döntött: aki más személyt sérülés okozására jellemzően nem alkalmas tárggyal, például tojással megdob, általában tettleges becsületsértést követ el. Az ítélkezési gyakorlat tettleges becsületsértés vétségéneknek tekinti mások leöntését, leköpését is. Mindez magánindítványra büntethető, tehát magának a sértettnek kell bírósághoz fordulnia.
A kollégiumi vélemény rögzítette azt is, hogy a nyilvános helyen elkövetett, máskor egyébként tettleges becsületsértésnek minősülő magatartás az elkövetés módja miatt garázdaság megállapítására is alapot adhat. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a garázdaságnak mindhárom fogalmi eleme teljesült, vagyis ha a cselekményt kihívóan közösségellenesen és erőszakosan követték el, és az eset alkalmas volt arra, hogy megbotránkozást, riadalmat keltsen. Úgy foglaltak állást: a további elvi igényű vizsgálódás és útmutatás szükségtelen, és nem is lehetséges, mert az erőszakos magatartások sokfélesége ezt kizárja. A kollégiumi véleményből következően tehát a tojásdobálás nem tartozik a szabad véleménynyilvánítás körébe.