Ideje visszatalálni lelki anyaföldünkre

Aranylemez lett a Vágtázó Csodaszarvas első albuma, a Tiszta forrás, ennek az ünnepélyes átvételét a zenekar egybekötötte Végtelen Ázsia! című új lemezének dedikálásával, amelyet ma délután ötkor tartanak a MIND – ZENE Zeneáruházban (Bp. V., Vámház krt. 4.).

2008. 10. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Reméli, a Végtelen Ázsia! megjelenése történelmi esemény lesz, hiszen a világon elsőként eleveníti fel a lovas népek őserejű népzenéjét. De számítottak-e arra, hogy már az első albumuk aranylemez lesz? – kérdeztük Grandpierre Attila csillagászt, a zenekar vezetőjét.
– Nem, bár kezdettől jól fogyott. A VHK többször is hónapokig szerepelt a Mahasz top 40 listáján, mégsem érte el az aranylemezhez szükséges példányszámot.
– Jóformán semmilyen reklám nem kíséri a tevékenységüket. Kikből áll a bázisuk?
– A lehető legváltozatosabb. Gyakran a közönség fele tombol, fele pedig ül a székeken, és figyel.
– Az első, bemutatkozó koncertjük óta nagyon kicserélődött a zenekar. Mostanra állandósult a felállás?
– Be kellett látnom: ahhoz, hogy a Vágtázó Csodaszarvas egységes csapat legyen, hosszú távon személycserék szükségesek. Most már két éve együtt zenél ez a tizenegy jó barátból álló közösség, és ez a zenén is érződik.
– Annak idején azt mondta, „vágtázó” zenekarai közül a Csodaszarvassal tudja a leginkább kifejezni, amit a lovas népek zenei világáról érez és gondol.
– Végre összeérett egy olyan egységes világ, ami a lovas népek zenéjét eleveníti fel. Annak idején a Kárpát-medencétől Koreán át egészen Indiáig közel hatezer éven keresztül létezett egy egységesen szervezett műveltség, ezt sokan sztyeppei civilizációnak nevezik. Bár egyes kutatók úgy tartják, hogy csak ezer éven keresztül állt fönn, rájöttem, hogy valójában ötezer évet fog át, és az ókor – Kína, India, Közép-Ázsia – magas kultúrái mind ebből születtek, és a magyarság népcsaládja volt a műveltségteremtő. Ráadásul lovas népek voltak, és a lovas népek zeneisége, ritmusvilága különleges, mert a legnagyobb élmények egyike a szülője, a vágtázás szédítő és mámoros élménye: ló hátán röpülni a csillagok alatt olyan bajtársakkal, akik életre-halálra kitartanak egymás mellett. Létezik is egy közép-ázsiai közmondás: „A Paradicsom a földön a ló hátán, a könyv lapjain és az aszszony ölelő karjai közt található meg.” Mások szerint az élet két csúcsélménye a zene és a szerelem. Életünk csúcsélményei szegényesebbek lettek, mert ma hiányzik közülük a vágtázás mámora és a lovas népek zenéje.
– Ezt szeretné megidézni a vágtázó zenekarok zenei világával?
– Igen. Az eurázsiai magas kultúrában olyan elemi erejű ritmikus zenét játszottak, ami nemcsak az emberiség zenei világörökségének az egyik legnagyobb kincse, s ami ezen a lemezen most fölelevenedik, hanem ez az elidegenedett emberiség magára találásához is alapvető. Lelkivilágunk, érzésvilágunk anyanyelve a népzene. Azt azonban fontos tisztázni, hogy az a népzene, amit ma ismerünk, már egy modern világba beilleszkedett, szalonképes, visszafogott, külsődleges szempontoknak alárendelt népzene. Bartók Béla forradalmian új népzenefelfogást alakított ki, ami mindmáig nem kapott kellő figyelmet. Szerinte ugyanis az igazi népzene minden külső befolyástól mentesen, megtisztult tudatállapotban születik, születését egy természeti erő hajtja, a zenei alkotóösztön. Ennek alapján, értelmezésem szerint az igazi népzene tehát nem az, ami a köztudatban él. Felfedeztem, hogy létezik egy másik fajta népzene is, az őserejű, ami még a sejtjeinkben és az élő világegyetemben izzó kozmikus érzésfolyammal egybeforrt. Ha ezt képesek vagyunk feleleveníteni, akkor a hallgatók újra képesek átélni a sejtjeinket és a világegyetemet betöltő, örök kozmikus érzésfolyamot, és ha ezt át tudja élni a magyarság, az emberiség, akkor képes lesz újjászületni. Csak akkor lehet az elidegenedést legyőzni.
– Ez az ars poeticájuk?
– Úgy gondolom, egyetlenegy ember sem lehet boldog, ha érzései nem állnak összhangban saját sejtjei és a világegyetem érzésvilágával. Miután a mi zenénknek éppen ez a lényege, ezért itt a magyarság, a magyar népzene lényegi újjászületéséről van szó. Bartók népzenefelfogásával megkezdődött az őserejű népzene újjászületése. A táncház-mozgalom, a világzene népszerűsége, a nyugaton „minden idők legjobb etnopunk zenekara” címet kapott Vágtázó Halottkémek munkássága és a Vágtázó Csodaszarvas őserejű világzenéje e rendkívüli újjászületés állomásai. Remélem, történelmi esemény lesz a Vágtázó Csodaszarvas új lemezének megjelenése, mert a világon elsőként eleveníti fel a lovas népek őserejű népzenéjét. Az ősi népzene a lélek anyanyelve. A magyar lélek a magyar népzene őserejétől tanulhat meg újra magyarként érezni. Ideje visszatalálni lelki anyaföldünkre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.