Ismét a kongresszusnál pattog a labda

Szerda este hosszas huzavonát követően, kiegészítésekkel elfogadta a válságba került pénzügyi szektor megsegítéséről szóló mentőtervet az Egyesült Államok szenátusa. A kritikával illetett eredeti előterjesztést hétfőn elutasította a kongresszus, módosított formában ma kerül ismét az amerikai törvényhozás képviselőháza elé, de ezúttal is kétes az elfogadása.

2008. 10. 13. 18:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Képviselők két tűz közt. 228:205 arányban utasította el a képviselőház hétfőn a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőtervet, és félő, hogy az ellenállást csak fokozzák a szenátusi elfogadás érdekében tett költséges kiegészítések. Ez könnyen az immár módosított terv újabb kudarcához vezethet ma a megismételt kongreszszusi szavazáson. Novemberben, az elnökválasztással egy időben ugyanis képviselő-választást is tartanak, és sokan félnek attól, hogy az adófizetők 700 milliárd dollárjának odaítélését a felelőtlen döntéseket hozó bankoknak a választók nem honorálják majd. A republikánusok aggodalmát jól tükrözi az egyik képviselőjük gondolata, aki szerint választaniuk kell, hogy a „rossz döntéseket hozó nagy Wall Street-i pénzintézeteket, vagy gyermekeinket visszük csődbe” – a konzervatívok általánosságban amúgy is ellenzik az állam fokozott szerepvállalását arra hivatkozva, hogy a piaci törvényszerűségek sokkal megbízhatóbban működnek. A demokraták a terv megvalósítása feletti ellenőrzést firtatják. Vannak, akik szerint sietősen sok rossz döntés született már, mint például az iraki támadás, vagy a 9/11-es terrortámadásokat követő, emberi jogokat csorbító „hazafias” törvény. A szenátusi és a képviselőházi szavazás közötti különbségre az a magyarázat, hogy míg novemberben a szenátus tagjainak csak egyharmadát választják újra (hat évre), addig a képviselői mandátumok mindegyikéről, 435 helyről dönthetnek a szavazók. A kongresszus tagjai kétéves ciklusukkal amúgy is sokkal kiszolgáltatottabbak, kevesebb a mozgásterük, mint a felsőházi törvényhozóknak. A törvény elfogadása mellett kardoskodók reménykedhetnek azokban a képviselőkben, akik koruk vagy más ok miatt nem indulnak újra a mandátumért, így nem kell félniük a „választók bosszújától”. A 2006-os félidős választásokon aratott siker nyomán jelenleg a demokratáké a többség a kongresszusban: 235 képviselőjükkel szemben 199 republikánus ül. (Z. G.)


Illusztrálja a szavazás súlyát, hogy a két elnökjelölt, a demokrata Barack Obama illionis-i szenátor és az arizonai republikánus John McCain, illetve Obama alelnökjelöltje, Joe Biden delaware-i szenátor is visszautazott Washingtonba, hogy részt vegyen a fontos szavazáson. A 700 milliárdos csomagra vonatkozó, úgy a kormányzat, mint a jelöltek által közösen szorgalmazott előterjesztést a felsőház 74-25-ös szavazati aránnyal fogadta el.
Az Egyesült Államok szövetségi államait kettesével reprezentáló törvényhozók elé azonban már egy módosított tervezet került, mert az eredeti, sokak által kritizált terv hétfőn csúfosan, 228:205 arányban elbukott az alsóházban. A sok kiegészítés az elfogadáshoz szükséges politikai alkuk sorát tükrözi, több nem szavazattal fenyegető politikus csak úgy gondolta meg magát, ha a számára fontos részletek is bekerülnek a szövegbe. Az új változatban szereplő új elem, hogy a szövetségileg biztosított bankbetétek öszszegét felemelik 100 ezerről 250 ezer dollárra. Az új verzióba egy üzleti és – a megújuló energiaforrásokra vonatkozó – energiaipari adócsökkentés, továbbá mintegy 24 millió adófizetőt érintő könnyítés is bekerült. Míg ezek ha közvetve is, de köthetők az eredeti tervhez, az olyan kiegészítések, mint az „adókedvezmények nyújtása azon cégek számára, akik indián rezervátumból származó munkavállalókat alkalmaznak”, vagy a „gyapjútermékekre kivetett importvámok csökkentése”, vagy a „rendkívüli költségelszámolási szabályok bevezetése a tévé- és filmiparban”, már köszönő viszonyban sincsenek a tervezettel, és a politikai kompromisszumokat tükrözik. A tervnek az lenne a lényege, hogy az állam felvásárolja a hitelintézetek kinnlevőségeit, és ezzel lehetővé teszi, hogy újra hitelezzenek; másodsorban enyhít az ingatlanpiac összeomlása miatt súlyos pénzügyi helyzetbe került adósok, családok terhein is. A keserű pirula megédesítését szolgáló módosítások becsült összköltsége ugyanakkor 150 milliárd dollár, ami megkérdőjelezi, hogy a képviselőházi elutasításban kulcsszerepet játszó, főként republikánus honatyák meggondolják-e magukat az újabb szavazásra, amelyet Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője szerint mára tűztek ki.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.