Még előttünk a gazdasági válság neheze

Miközben az államok jelenleg az adófizetők pénzéből fedezik a pénzügyi válság okozta károkat, a krízist előidéző Wall Street-i bankvezérek nemrégiben még milliárdokat vágtak zsebre. Ráadásul úgy tűnik, hogy a válság jelei már jóval annak kirobbanása előtt jelentkeztek, de a pénzemberek eltitkolták a kellemetlen tényeket. Franciaország kezdeményezi, hogy az Európai Unió 300 milliárd eurós mentőövet dobjon a bajba jutott pénzintézeteknek, ám a németek valószínűleg megtorpedózzák az elképzelést. A válság neheze még csak most jön – mondják a londoni elemzők.

Dollármilliárdokat zsebeltek be az utóbbi években a Wall Street legnagyobb bankjainak vezérei, miközben az egész világot megrázó krízis felelőtlen kockázatvállalásuknak is köszönhető. Az elmúlt öt évben körülbelül hárommilliárd dollárt utaltak ki nekik különböző formában – írja az Origo. A legtöbbet a Merrill Lynch & Co. vezérigazgatója Stanley O’Neal tehette zsebre az elmúlt öt évben, ő 172 millió dollárt kapott. A korábban általa vezetett befektetési bankot egyébként szeptember közepén vásárolta meg a Bank of America, így mentve meg a megszűnéstől. Többek között ezeknek a hatalmas fizetéseknek köszönhető, hogy az amerikai közvélemény körében igen népszerűtlen a kis átalakítás után a szenátus által tegnap jóváhagyott 700 milliárd dolláros mentőcsomag, amely az adófizetők pénzéből segítené ki a bajba jutott pénzintézeteket.
Az amerikaiak receptje egyébként úgy tűnik, az európai koponyák egy részébe is befészkelte magát. Az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Franciaország például a válság miatt veszélybe került építőipari és ingatlanszektor megsegítésére ötmilliárd euróért felvásárol harmincezer olyan lakást, amelyek építése az értékesítési bizonytalanságok miatt még nem kezdődött meg. Franciaország azt is javasolta, hogy az EU államai egy, az amerikaihoz hasonló csomaggal orvosolják a bankrendszer bajait. Christine Lagarde francia gazdasági miniszter tegnap egy közös európai alapról beszélt, amelynek összege 300 milliárd eurót tenne ki. Ez az elképzelés azonban Németországban heves ellenkezésre talált. Angela Merkel kancellár és Peer Steinbrück pénzügyminiszter azon a véleményen van, hogy ilyen jellegű csomagra Európában nincs szükség – írja a távirati iroda. Németország kezdettől fogva azt hangoztatta, hogy a válság az Egyesült Államokból indult ki, ezért elsősorban Washingtonnak kell megtennie a szükséges lépéseket.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy tegnapi konferencián a magyar pénzügyi rendszert stabilnak minősítette. Király Júlia, a jegybank alelnöke pedig arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak el kell fogadnia a mentőcsomagot, ám Európának nincs szüksége hasonlóra. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász tegnap arról beszélt, hogy a válság nem meglepetésszerűen következett be, a bankvezetők egyszerűen csak nem voltak hajlandók beszélni róla, és sokáig titokban tartották a fenyegető, sötét jeleket. A neves szakember véleménye szerint a pénzpiaci krízis nem fog feltétlenül egy átfogó gazdasági válságba, súlyosabb recesszióba vagy depresszióba torkollni, de semmi sem zárható ki. Az azonban biztos, hogy alapvető változások lesznek. A világgazdaság sokrétűbbé válik majd, és az Egyesült Államok nem lesz többé egyedüli gazdasági hatalom – közölte.
Ugyanakkor tegnap több, a Nobel-díjas közgazdász optimista véleményével ellentétes kijelentés is elhangzott. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlege szeptemberről kiadott elemzésében azt írta: az általa vezetett globális feldolgozóipari aktivitási mutató a múlt hónapban 4,4 ponttal, 44,2 pontra zuhant. A ház londoni elemzői szerint a világ feldolgozóiparának szélsőségesen gyenge szeptemberi indexe erőteljes utalás arra, hogy a világgazdaság nagy hányada is már recesszióban van. A Standard & Poor’s, a világ legnagyobb hitelminősítője Londonban közzétett adósminőségi elemzésében azt írta, hogy az európai vállalati szektor számára a legrosszabb még csak most következik, és a helyzet folyamatosan tovább romlik.
A sorra bedőlő bankok szintén azt a véleményt erősítik, hogy még nem értük el a gödör alját. Tegnap például a Magyarországon is jelentős ügyfélkörű UniCredit olasz anyavállalata keveredett csőd közeli állapot gyanújába. A hét elején három nap alatt 24 százalékkal esett az UniCredit-papírok értéke a tőzsdén, a pletykák szerint az európai bankok egy része már nem hajlandó üzletet kötni az olasz pénzintézettel. A Fitch Ratings hitelminősítő pedig az eddigi pozitívról leminősítést valószínűsítő negatívra rontotta az UniCredit bankcsoport és egyes érdekeltségeinek adóskockázati osztályzatát.