Milan Kundera, a följelentő?

Tegnap bejárta a hír a világsajtót: Milan Kundera, akit eddig az egykori cseh író-államfő, Václav Havel mellett a prágai tavasz emblémájának tekintettek, 1950-ben följelentette egyik kollégiumi lakótársnőjének barátját a kommunista állambiztonságon, akit emiatt kis híján halálra ítéltek. Az esetről szóló dokumentumokat egy történész találta meg az egykori cseh állambiztonsági hivatal, az Sb levéltárában.
A tegnapi Respekt leleplező cikke számolt be az esetről, s idézte a dokumentumot, a rendőrség 624/1950 jelentését: „Ma 16 óra körül egy hallgató, Milan Kundera, aki 1929. április 1-jén született Brnóban, megjelent osztályunkon jelentést tenni [arról, hogy este egy diákkal, egy bizonyos Miroslav Dvorácekkel kellett találkoznia]… Ez utóbbi nyilvánvalóan elkerülte a kötelező sorkatonai szolgálatot oly módon, hogy tavaly tavasszal Németországba utazott, ahová illegálisan lépett be.” Miroslav Dvoráceket Kundera bejelentése után a találkozó helyszínén letartóztatták. A fiatal diákot végül huszonkét év börtönre ítélték, bár halálos ítéletet vártak. Dvoráceket egy uránbányába küldték kényszermunkára, ahogy a korszak más politikai elítéltjeit is. Tizennégy év után, 1963-ban szabadult. Épp ekkor adták ki Kundera Nevetséges szerelmek című könyvét, amellyel megtette első lépéseit a hírnév felé – írja a Respekt.
Milan Kundera határozottan tagadta és csalásnak minősítette a Respekt című prágai hetilap közlését. „Hazugság. Ezt az embert egyáltalán nem ismertem” – jelentette ki az író a CTK hírügynökségnek telefonon adott interjúban. Úgy véli, hogy az ügyet napvilágra hozó cseh történészek és a hetilap le akarják őt járatni.
Miroslav Dvorácek szerint nincs jelentősége annak, hogy Milan Kundera jelentette fel őt az ötvenes években – adta hírül tegnap az MTI. „Tudta, hogy feljelentették, de ma már nem fontos számára, ki tette” – mondta Marketa Dvorácek Novák, a regényíró által feljelentett volt katonai pilóta felesége. Hozzátette: nem lepődtek meg azon, hogy Kundera belekeveredett az ügybe.
Milan Kunderáról eddig is tudtuk, hogy ifjú korában a szocializmus feltétel nélküli híve, a kommunista párt tagja volt, és sztálinista verskötet szerzőjeként mutatkozott be 1953-ban. A hatvanas évek végnapjaiban viszont látványosan megtagadta korábbi önmagát. Az 1968-as prágai tavasz idején tanúsított magatartásáért 1970-ben elveszítette munkahe-
lyét, és kizárták a pártból. 1975-ben Franciaországba emigrált. Művei a világ lelkiismeretévé tették, aki azért munkálkodik, hogy soha ne feledjük 1968 cseh forradalmát és a szovjet megszállást. Műveiben visszatérő motívum a besúgás és a besúgó lelkivilága.