Ellentétben az oktatási tárca korábbi várakozásaival, nem tízezer, hanem csaknem tizennégyezer diák került be az augusztusi pótfelvételik során az egyetemekre és a főiskolákra, ami azt jelenti, hogy idén a felsőoktatásba jelentkezők 99 százaléka felvételt nyert valahova – derül ki az oktatási tárca lapunk kérésére rendelkezésre bocsátott adataiból. A rendes felvételi eljárásban több mint 81 ezer fiatalt vettek fel, a pótfelvételik során pedig 13 667 diákkal bővült a hallgatók névsora, vagyis a 96 ezer jelentkezőből 95 ezer felvételt nyert valahova.
Megdöbbentő, hogy a pótfelvételik során sem tudták feltölteni az ingyenes férőhelyeket: a meghirdetett 1500 mesterképzési férőhelyből 1200-ra, a négyezer ingyenes felsőfokú szakképzés alig hatvan százalékára, 2500 helyre vettek fel hallgatót.
Ennek a blamázsnak két oka lehet: az egyik, hogy nem jelentkeztek elegen a képzésre, a másik, hogy a felvételizők még a törvényben meghatározott, nevetségesen alacsony minimumpontszámot sem tudták elérni a felvételin. Így a meghirdetett 5500 ingyenes helyből csupán 3767 helyet sikerült feltölteni, a többi 9900 hallgató fizetős képzésre nyert felvételt.
*
A felsőfokú szakképzések Hiller István általi erőltetése teljes kudarc: a diploma nélkül záruló kurzusra az idén 12 500 ingyenes helyet különített el az MSZP-s oktatási miniszter, de a felvételi során alig több mint hétezer férőhelyet tudtak feltölteni, mert olyan kevesen jelentkeztek. A megmaradt ötezer helyből ezret szétosztottak az alapképzések között, négyezret újra megpróbáltak feltölteni a pótfelvételin. Kétszeri nekifutásra is tehát csak a helyek háromnegye-dét lehetett elosztogatni, vagyis a kurzus még ingyen is alig kellett valakinek. Hiller azért erőlteti a felsőfokú szakképzést, mert a finanszírozása jóval olcsóbb, mint a diplomás kurzusoké, hiszen öt helyett csupán két évig kerül az államnak pénzbe. A munkáltató cégek szerint azonban az oklevél
piacképtelen, hiszen – ha válogathatnak – inkább a diplomásokat választják az oklevelesekkel szemben. A megmaradt mesterképzések azért keltek el nehezen, mert ingyenes férőhelyek már csak az anyagi és erkölcsi megbecsültség hiánya miatt igen népszerűtlen tanárképzéseken maradtak.
Szakemberek szerint óriási veszély fenyegeti a felsőoktatás minőségét az elmaradt szelekció miatt, hiszen a létszámok betöltéséhez gyakorlatilag mindenkit fel kellett venni, aki kitöltötte a jelentkezési űrlapot. Ez hosszú távon nemcsak minőségromláshoz, de a diploma elértéktelenedéséhez vezethet.
A diákok között azért nem lehetett válogatni, mert az idén minden eddiginél kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. A 96 302 jelentkező történelmi mélypontot jelent. Bár Hiller István tárcavezető szerint a csökkenés oka a demográfiai okokban keresendő, a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a februári jelentkezésekkor még érvényben lévő tandíjtörvény riasztotta el a diákokat a továbbtanulástól. Az akkor hatályos jogszabályok szerint az idén szeptembertől átlagosan alapképzésen 105, mesterképzésen 150 ezer forintot kellett volna fizetni a diákoknak tanulmányaikért. A Fidesz kezdeményezte márciusi népszavazás után azonban, amikor a választók elsöprő többsége elutasította a tandíjat, már nem lehetett jelentkezni.
2006-ban, még a tandíjtörvény bevezetése előtt több mint 132 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézménybe, vagyis több mint harminc százalékkal több fiatal akart bejutni az egyetemre, mint az idén. A népességfogyásra való hivatkozás azért is sántít, mert az idén több
fiatal tett érettségit, mint az utóbbi négy évben bármikor: 2008-ban 125 ezer fiatal maturált, és csupán 96 ezer diák felvételizett, míg 2005-ben még csupán 114 ezren érettségiztek, miközben csaknem 150 ezren jelentkeztek főiskolára.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
