OECD: Kevés a magyar diplomás

Magyarországon túl alacsony a diplomások aránya – áll az OECD legfrissebb jelentésében. A kormány szerint javul a helyzet, hiszen az idén szinte már mindenkit felvettek, aki jelentkezett, a valóságban azonban az oktatási tárca megszorító intézkedései miatt évről évre kevesebb hallgató nyer felvételt, a bejutási arány csupán azért magas, mert a jelentkezők száma is csökken. Utóbbi fő okozója is a kormányzati politika: a fiatalokat a korábbi években az államilag támogatott keretszám drasztikus csökkentése, az idén a jelentkezéskor érvényben lévő tandíjtörvény riasztotta el a tanulástól.

Magyarországon – az OECD elemzése szerint – még mindig kevés a diplomás: a 2006-os évi adatok szerint a 25–64 éves népesség körében 17 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya Magyarországon, ami jóval elmarad az OECD-országok 26 százalékos átlagától. Ezzel a huszonöt vizsgált ország közül csupán a 14. helyet foglalja el hazánk. A rangsort az Egyesült Államok vezeti, ahol 35 százalékos a diplomások aránya, ezt csak Norvégia tudta megközelíteni 31 százalékos mutatójával. A környező országok közül Lengyelország megelőzi Magyarországot, de Csehország és Szlovákia ebben a rangsorban még mögöttünk van. Az adatok azt mutatják, hogy még mindig súlyos diplomáshiány van Magyarországon: miközben hazánkban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatása 81 százalékos, vagyis alig marad el a 84 százalékos OECD-átlagtól, addig a többiek alig kellenek valakinek: az érettségivel nem rendelkezők csupán jó egyharmada tud munkát szerezni Magyarországon, ugyanez a foglalkoztatási arány egy átlagos OECD-országban 58 százalékos, ami óriási leszakadást jelent. Hiller István oktatási miniszter szerint jó úton haladunk, hiszen évről évre javul az egyetemeken a bejutási arány, ma már szinte mindenkit felvesznek, aki jelentkezik a felsőoktatásba. Idén a pótfelvételikkel a jelentkezők 99 százaléka került be az egyetemekre. Ám a valóságban szó sincs javuló tendenciáról: míg 2004-ben még 109 570 diákot vettek fel, a következő években folyamatosan csökkent a felvehető keretszám. 2006-ban már csak 93 ezer, idén pedig 80 ezer diákot vettek fel.
Hillerék szerint nem a megszorítások miatt vesznek fel kevesebb diákot, hanem azért, mert minden évben csökken a jelentkezők száma, aminek oka a népességfogyás. Fábri István, a Hiller-tárca háttérintézményeként működő az Educatio Kht. vezető elemzője azzal indokolja a felvételizők számának csökkenését, hogy az idősebb korosztály egy jelentős része – akik nem jutottak be a felsőoktatásba a 90-es évek elején –, az utóbbi években már felvételt nyertek valamilyen képzésre. Csakhogy ezt nem igazolják a statisztikák. Az idén ugyanis többen érettségiztek, mint a korábbi négy évben bármikor, miközben megállt a felvettek hosszú évek óta tartó „fiatalodása”, az új hallgatók átlagéletkora 23,1 év, ami közel egy évvel magasabb a tavaly felvetteknél. A jelentkezők átlagéletkora is feltűnően magas volt, 23,3 év.
A valóságban az oktatási tárca megszorító politikája az oka a lanyhuló érdeklődésnek, az egyre kevesebb felvett hallgatónak: míg 2004-ben 59 641 diák került be ingyenes egyetemi képzésre, addig tavaly csak
48 726 fiatalnak járt ugyanez, az oktatási kormányzat ugyanis három év alatt húsz százalékkal csökkentette az államilag támogatott képzések keretszámát. Az idén ugyan az utóbbi négy évben először növekedett az ingyenes kurzusra felvettek száma, amikor azonban Hiller az idei keretszámokról döntött, még érvényben volt a tandíjtörvény, ami az idén nyilvánvalóan visszafogta a kevésbé jómódúakat a tanulástól.