Szakcsi születésnapi sztárkoncertje

Hatvanötödik születésnapját ünnepli a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében Szakcsi Lakatos Béla ma este fél nyolckor; ebből az alkalomból az amerikai dzsessz világsztárjainak társaságában lép színpadra. A Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész-zeneszerző partnere Chris Potter tenorszaxofonos, Reginald Veal bőgős, valamint Terri Lyne Carrington dobos lesz.
Szakcsi Lakatos Bélát a Művészetek Palotájában már elég sok oldaláról megismerhette a magyar közönség, a dzsessztől a klasszikus műfajokig: játszott saját műveket és Mozart-zongoraversenyt is, hiszen mint köztudomású, eredetileg komolyzenei pályára készült, és a klasszikus zene, különösen a kortárs alkotók azóta is az érdeklődése középpontjában állnak. (Mozart D-dúr „Koronázási” zongoraversenyét egyébként kuriózumként a kadenciák helyén dzsesszimprovizációkkal adta elő, az akkori Matáv-, ma Telekom- szimfonikusok kíséretében.) Mindezek alapján méltán sorolják őt a dzsessz legnagyobbjai közé.
Szakcsi előadóként, komponistaként és zenekarvezetőként is jelentős. Tavaly sokak álmát váltotta valóra, amikor a magyar dzsessztörténet egyik legendás zenekarát, a Magyar Jazz Quartetet huszadik születésnapja alkalmából életre keltette. Ráadásul nemcsak újraverbuválta a csapatot, hanem még egy vadonatúj lemezt is összehoztak Last Time Together címmel.
Ma esti műsoráról Szakcsi nem sokat árult el, így nem tudjuk, erről a lemezről felcsendül-e néhány dallam, annyit azonban biztosra vehetünk: az amerikai zenésztársak által képviselt legmodernebb dzsesszirányzatokat biztosan megszólaltatják.
Szakcsi Lakatos Bélának a dzsessz hazai történetében is komoly a szerepe: a fúziós dzsessz térnyerésében vívott ki elévülhetetlen érdemeket, tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, ahol Keith Jarrett, Chick Corea és Herbie Hancock példája nyomán a klasszikus zene és a dzsessz ötvözése fűződik a nevéhez. A zongoraművész a cigány folklórt sem felejtette el: ő írta az első cigánymusicalt 1975-ben, a Piros karavánt, amelyet további színpadi művek követtek, többek között a Báthory Erzsébetről szóló Bestia című rockopera és egész estés balettje, a Cristoforo. Példaképe Leonard Bernstein, akinek útmutatása szerint egyaránt otthonosan mozog valamennyi zenei műfajban.