Tiltakoznak az ellenzéki önkormányzatok a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) legújabb rendeletmódosítása miatt – tudta meg lapunk. A rendelet lényege, hogy míg eddig a fenntartók, vagyis az önkormányzatok, illetve az egyházak szerződtek a szakmai tanácsadó cégekkel, a jövőben a tárca megvonja tőlük ezt a jogkört, és saját hatáskörébe helyezi az erre a célra rendelkezésre álló pénzek elosztását. Erős a gyanú, hogy a cél a független szakértők kiszorítása a piacról, illetve a miniszter közvetlen környezetéhez tartozó káderek zsíros megbízásokhoz juttatása. Ez az oktatási miniszternek két szempontból is jó: egyrészt saját kezében összpontosítja a pénzt, amit az embereinek oszthat szét, másrészt az így lekötelezett emberek feltétlen kiszolgálói lesznek a Hiller-féle, iskolabezárásokat ösztönző oktatáspolitikának. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a rendelet olyan feltételeket ír elő a szaktanácsadói névjegyzékre való felkerüléshez, amelyeket szinte csak az tud teljesíteni, aki előre tudta, mi lesz a követelmény. A jogszabály olyan végzettséget szab feltételként, amelynek képzése már lezárult, így utólag teljesíteni lehetetlen.
A rendelet újabb csapást mér az utóbbi években jogsértések tucatjai árán is fojtogatott egyházi iskolákra: ezek az intézmények eddig saját szakmai tanácsadói hálózatot működtettek, és az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése is azt igazolja, hogy jól dolgoztak, hiszen a hivatal megállapítása szerint messze az országos átlag felett teljesítenek az egyházi iskolák.
Az OKM ráadásul úgy készítette elő a rendeletmódosítást, hogy arról nem egyeztetett a legfőbb érintettekkel. Tarr Zoltán református zsinati tanácsos lapunknak leszögezte: egyelőre nincs hivatalos felekezeti álláspont az ügyben, mivel szinte semmit sem tudnak a jogszabályról, velük ugyanis senki sem egyeztetett a változtatásokról. Hasonló választ kaptunk a katolikusoktól is. Németh Emma, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) gazdasági főtanácsadója megkeresésünkre úgy reagált: nem olvasta a módosított jogszabályt, ezért nyilatkozni sem tud róla.
A parlamenti ellenzék azonban már tájékozódott az ügyben, és szerintük Hiller rendelete alkotmányt sért. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyűlés fideszes elnöke lapunknak leszögezte: a centralizálásra törekvő lépés nem más, mint újabb politikai döntés, amelyet az oktatási miniszter megpróbál a szakmaiság köntösébe bújtatni. A valóságban arról van szó, hogy az önkormányzatok és az egyházak hatáskörének megvonásával a tárca kezébe kerül a pénzek elosztása, amely így vélhetően saját klientúráját hozza majd helyzetbe, és egy szűk, politikailag a kormányhoz lojális kör kapja majd a nagy összegű megbízásokat. Puskás szerint ez a többi szakértő megélhetésének veszélybe kerülésén túl azért lenne óriási baj, mert így a Hiller által kinevezett és általa fizetett szakértők a miniszter lekötelezettjévé válnának. Hozzátette: a szaktanácsadók például olyan fontos kérdésekben is szakvéleményt készítenek, mint az iskola-összevonások, illetve
-bezárások. Ezekben az esetekben ők azt vizsgálják, hogy oktatásszakmai szempontból mi a legjobb megoldás. Jogos az aggodalom, hogy a jövőben a Hiller által lekenyerezett szakértők az ilyen ügyekben nem független szakvéleményt adnak majd, hanem a Hiller-tárca intézmény-összevonásokat ösztönző politikáját szolgálják ki, ez pedig jó néhány kis iskola létébe kerülhet.
Tegnap a Parlamentben Pánczél Károly (Fidesz) interpellált az ügyben az oktatási miniszterhez. Pánczél szerint alkotmányellenes, hogy Hiller István egy miniszteri rendelettel készül felülírni a kérdést szabályozó kétharmados törvényt. Az ellenzéki politikus leszögezte: semmi sem indokolja, hogy a tárca hatáskört vonjon el az önkormányzatoktól, ahogy az is elfogadhatatlan, hogy megpróbál beavatkozni az egyházi iskolák életébe. Kijelentette: nagyon úgy tűnik, hogy az átalakítás legfőbb célja az uniós források feletti hatalom megszerzése, illetve a tárcához lojális csoportok megbízásokhoz juttatása. Utalt arra is, hogy a tárcavezető a korábbi koalíciós partner, vagyis az SZDSZ szakembereit akarja háttérbe szorítani ezen a területen, de ezt nem szakmai alapon teszi. Hiller válaszában azzal érvelt, hogy a rendeletről szóló egyeztetések során senki nem emelt kifogást az új jogszabály ellen, így az egyház és az önkormányzatok sem. Hozzátette: a jogszabály nem csorbítja az iskolafenntartók szabadságát, csupán olyan új szolgáltatások szervezését adja a tárca kezébe, amelyeket eddig senki sem látott el. A szavazáskor az SZDSZ tartózkodott, ám mivel az ellenzék képviselői nem tartózkodtak elegen a teremben, csupán a szocialisták igen szavazata is elegendő volt a miniszteri válasz elfogadásához.
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország