Újabb milliók a haveroknak?

Hiller István oktatási miniszter legfrissebb rendeletmódosítása az oktatás újabb szegmenséből akarja kiszorítani az egyházakat és az ellenzéki önkormányzatokat. A jövőben a pedagógiai szaktanácsadások jelentős részének szervezését a tárca hatáskörébe helyezi, ami arra utal, hogy saját klientúráját akarja jól fizető megbízásokhoz juttatni. Ezzel veszélybe kerül a szakértők függetlensége is: sokak szerint a Hiller által kinevezett tanácsadók nem a szakmaiságot tartják majd szem előtt, hanem megbízójuk akaratát. A Fidesz alkotmánysértést emleget, az egyházak nem is tudnak az újabb jogsértésről.

2008. 10. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tiltakoznak az ellenzéki önkormányzatok a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) legújabb rendeletmódosítása miatt – tudta meg lapunk. A rendelet lényege, hogy míg eddig a fenntartók, vagyis az önkormányzatok, illetve az egyházak szerződtek a szakmai tanácsadó cégekkel, a jövőben a tárca megvonja tőlük ezt a jogkört, és saját hatáskörébe helyezi az erre a célra rendelkezésre álló pénzek elosztását. Erős a gyanú, hogy a cél a független szakértők kiszorítása a piacról, illetve a miniszter közvetlen környezetéhez tartozó káderek zsíros megbízásokhoz juttatása. Ez az oktatási miniszternek két szempontból is jó: egyrészt saját kezében összpontosítja a pénzt, amit az embereinek oszthat szét, másrészt az így lekötelezett emberek feltétlen kiszolgálói lesznek a Hiller-féle, iskolabezárásokat ösztönző oktatáspolitikának. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy a rendelet olyan feltételeket ír elő a szaktanácsadói névjegyzékre való felkerüléshez, amelyeket szinte csak az tud teljesíteni, aki előre tudta, mi lesz a követelmény. A jogszabály olyan végzettséget szab feltételként, amelynek képzése már lezárult, így utólag teljesíteni lehetetlen.
A rendelet újabb csapást mér az utóbbi években jogsértések tucatjai árán is fojtogatott egyházi iskolákra: ezek az intézmények eddig saját szakmai tanácsadói hálózatot működtettek, és az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése is azt igazolja, hogy jól dolgoztak, hiszen a hivatal megállapítása szerint messze az országos átlag felett teljesítenek az egyházi iskolák.
Az OKM ráadásul úgy készítette elő a rendeletmódosítást, hogy arról nem egyeztetett a legfőbb érintettekkel. Tarr Zoltán református zsinati tanácsos lapunknak leszögezte: egyelőre nincs hivatalos felekezeti álláspont az ügyben, mivel szinte semmit sem tudnak a jogszabályról, velük ugyanis senki sem egyeztetett a változtatásokról. Hasonló választ kaptunk a katolikusoktól is. Németh Emma, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) gazdasági főtanácsadója megkeresésünkre úgy reagált: nem olvasta a módosított jogszabályt, ezért nyilatkozni sem tud róla.
A parlamenti ellenzék azonban már tájékozódott az ügyben, és szerintük Hiller rendelete alkotmányt sért. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyűlés fideszes elnöke lapunknak leszögezte: a centralizálásra törekvő lépés nem más, mint újabb politikai döntés, amelyet az oktatási miniszter megpróbál a szakmaiság köntösébe bújtatni. A valóságban arról van szó, hogy az önkormányzatok és az egyházak hatáskörének megvonásával a tárca kezébe kerül a pénzek elosztása, amely így vélhetően saját klientúráját hozza majd helyzetbe, és egy szűk, politikailag a kormányhoz lojális kör kapja majd a nagy összegű megbízásokat. Puskás szerint ez a többi szakértő megélhetésének veszélybe kerülésén túl azért lenne óriási baj, mert így a Hiller által kinevezett és általa fizetett szakértők a miniszter lekötelezettjévé válnának. Hozzátette: a szaktanácsadók például olyan fontos kérdésekben is szakvéleményt készítenek, mint az iskola-összevonások, illetve
-bezárások. Ezekben az esetekben ők azt vizsgálják, hogy oktatásszakmai szempontból mi a legjobb megoldás. Jogos az aggodalom, hogy a jövőben a Hiller által lekenyerezett szakértők az ilyen ügyekben nem független szakvéleményt adnak majd, hanem a Hiller-tárca intézmény-összevonásokat ösztönző politikáját szolgálják ki, ez pedig jó néhány kis iskola létébe kerülhet.
Tegnap a Parlamentben Pánczél Károly (Fidesz) interpellált az ügyben az oktatási miniszterhez. Pánczél szerint alkotmányellenes, hogy Hiller István egy miniszteri rendelettel készül felülírni a kérdést szabályozó kétharmados törvényt. Az ellenzéki politikus leszögezte: semmi sem indokolja, hogy a tárca hatáskört vonjon el az önkormányzatoktól, ahogy az is elfogadhatatlan, hogy megpróbál beavatkozni az egyházi iskolák életébe. Kijelentette: nagyon úgy tűnik, hogy az átalakítás legfőbb célja az uniós források feletti hatalom megszerzése, illetve a tárcához lojális csoportok megbízásokhoz juttatása. Utalt arra is, hogy a tárcavezető a korábbi koalíciós partner, vagyis az SZDSZ szakembereit akarja háttérbe szorítani ezen a területen, de ezt nem szakmai alapon teszi. Hiller válaszában azzal érvelt, hogy a rendeletről szóló egyeztetések során senki nem emelt kifogást az új jogszabály ellen, így az egyház és az önkormányzatok sem. Hozzátette: a jogszabály nem csorbítja az iskolafenntartók szabadságát, csupán olyan új szolgáltatások szervezését adja a tárca kezébe, amelyeket eddig senki sem látott el. A szavazáskor az SZDSZ tartózkodott, ám mivel az ellenzék képviselői nem tartózkodtak elegen a teremben, csupán a szocialisták igen szavazata is elegendő volt a miniszteri válasz elfogadásához.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.