Csak az MSZP támogatja a büdzsét

A jövő évi költségvetésnek rossz a szerkezete, és az ésszerűtlen fűnyíróelv alkalmazása miatt gyakorlatilag egyedül a szocialista párt áll a 2009-es büdzsé mögé – derült ki a költségvetés tervezetének parlamenti általános vitáján tegnap. Az MSZP ismét bejelentette, hogy gazdaságélénkítő programon dolgozik, azonban ennek egyetlen konkrét részletét sem fedték fel.

Egyetlen ellenzéki párt sem támogatja a 2009-es költségvetési tervezetet jelenlegi – immáron harmadik – formájában: a tegnapi általános vitán a képviselők elsősorban a szakszerűtlen fűnyíróelv, a bevételek és a kiadások rossz szerkezete, valamint a szükséges reformok elmaradása miatt emeltek kifogást. A szocialista párt ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a köz- és piaci szféra munkahelyvédelmének komoly ára van, amelyet a társadalomnak közösen kell megfizetnie. Lendvai Ildikó frakcióvezető kiemelte: a kormányzati „védelem” ára a közalkalmazottak bérének befagyasztása, a 13. havi nyugdíj megszorításai, és az adócsökkentések levétele a napirendről. – Mindezek elmaradása esetén a jövő évi költségvetés jóval súlyosabban károsítaná az országot: egyszerre kellene számolni a gazdaság, az államháztartás és a forint összeomlásával – fogalmazott Lendvai, aki elismerte az utóbbi évek túlköltekezése miatti kormányzati felelősséget a jelenlegi válsághelyzetért.
A Fidesz megítélése szerint a 2009-es büdzsé tervezete nem kellően megnyugtató abban a tekintetben, hogy hazánk képes lesz megállítani a válságot. Kósa Lajos szerint a tartalékok jóval kisebbek annál, hogy az előterjesztésben szereplő megszorítócsomagot át tudják vészelni. Debrecen polgármestere hangsúlyozta: a reformok kellenek, de csak akkor, ha értelmesek, és ha a választók elfogadják őket. Az ellenzéki politikus szerint a családok mindennapjait és közlekedését érintő támogatásokból 90 milliárd, a bérekből 120 milliárd, a nyugdíjakból és az egészségügyből 170, míg az önkormányzatoktól 150 milliárd forintot vesz el az állam.
A legnagyobb ellenzéki párt szerint alig 40 milliárd forintot – egy fővárosi metrómegálló költségét – lehetne megspórolni az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével, ezért sokkal inkább a fővárosi hivatali kiadások lefaragásán lehetne takarékoskodni. A Fidesz megítélése szerint Gyurcsány Ferenc hiteltelensége miatt hazánknak legalább 400-500 milliárd forintot kell fizetnie az állampapírok óriási kamatfelára miatt. A szabad demokrata frakció álláspontja szerint „ez a költségvetés így nem jó”, de az MDF sem támogatja a 2009-es büdzsé törvényjavaslatát. Mindkét párt a szükséges reformok elmaradását és a fűnyíróelv alkalmazását kifogásolta. Kóka János SZDSZ-es frakcióvezető kiemelte: az állami feladatok megszűrésével mintegy 200-300 milliárd forinttal lehetne csökkenteni a költségeket.

Ellenőrzés nélkül költik el a hitelt? Jóváhagyta tegnap az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa azt a 6,5 milliárd eurós pénzügyi támogatást, amellyel az unió Magyarországot megsegíti. A keretet a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank összesen 20 milliárd euróra egészíti ki, ennek lehívási ütemezéséről és a kamatterheiről a nyilvánosság csak jóval a kölcsönök folyósítása után értesülhet. Lapunk kérdésére a jegybank kommunikációs osztálya megerősítette: a kormány dönt arról – a jegybankkal konzultálva –, hogy a hitelkeretből mikor és mennyit hív le az ország. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint ugyanakkor „lesznek olyan hitelek, amik lehívásáról a kormány, és lesznek olyanok, amikről a kormány és az MNB közösen dönt majd”. – Arról, hogy az országnak mennyi a hitelszükséglete, a parlament dönt, amikor elfogadja a költségvetést. Azt, hogy ezt a hitelszükségletet milyen hitellel biztosítják, erről az adósságkezelő szervek döntenek – válaszolta lapunknak a tárca. Kérdésünkre, miszerint ki és milyen formában ellenőrizheti, hogy a hitelt szabályosan költöttük-e el, a kommunikációs osztály az Állami Számvevőszéket (ÁSZ), illetve az Országgyűlést jelölte meg. Ez a gyakorlatban azonban azt jelenti, hogy az ÁSZ a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadásakor, vagyis jóval a hitel elköltése után értékelheti, illetve oszthatja meg a nyilvánossággal a hivatalos véleményt. Jó példa a kései ellenőrzésre, hogy 2005-ben a Budapest Airport eladásakor is csak az adásvétel után derülhetett ki, az értékesítésből befolyt összeg nagy részét az eredeti tervektől eltérően nem az államadósság csökkentésére fordították. (Sz. A.)