Czigány Lóránt halálára

Újabb nagy egyénisége távozott az egykori emigráns magyar irodalomnak. Czigány Lóránt szombaton elhunyt. Az 1935-ben született irodalomtörténész életművét annak szentelte, hogy a magyar literatúra a valódi értékkészletének megfelelően szerepeljen Európa irodalmi térképén, valamint, hogy az itthoniak átfogó képet kapjanak az emigráns magyar irodalomról. Az Ómagyar Mária-siralomtól a Tandori–Marsall-nemzedékig című tanulmánya jóvoltából úgyszólván előbb jelent meg nyugaton számos magyar költőről a valódi formátumának megfelelő elismerés, mint itt. A ’84-es Opus magnumban, a grandiózus szintézisműben angolul foglalja össze a magyar literatúra történetét.
Czigány Lóránt szegedi egyetemi hallgatóként állt nemzetőrnek az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban. A megtorlás elől Nagy-Britanniába menekült, Oxfordban és Londonban fejezte be tanulmányait, és magyar szakreferensként nívós magyar anyagot hozott létre a British Museum könyvtárában. Munkatársa volt az angol rádió magyar szerkesztőségének és a Timesnak. ’90-ben, amikor szükség volt rá, diplomáciai szolgálatot teljesített az Antall-kormány idején. Czigány Lórántnál életmű és életút egységben szolgálta az egyetemes magyar irodalom ügyét a helytállás és a bátorság példájaként.