Kína lehet a gazdasági világválság nyertese

A globális pénzügyi összeomlásnak nemcsak vesztesei lesznek, hanem nyertese is lehet, mégpedig Kína. Jövőre a külkereskedelmi nagyhatalom 1000-2000 vállalata jelenik meg hazánkban, miközben az olcsó távol-keleti dömpingáru egyre inkább elözönli az unió, így Magyarország piacait is.

Sikeres volt a magyar évad Kínában. Huszty András értékelése szerint „túl jól sikerült a magyar évad Kínában”, ahová 250 magyar vállalkozó jutott ki, s ott közel 600 potenciális partnerrel tudtak tárgyalni. Szerinte sikernek könyvelhető el az is, hogy az évad idején nyolc kínai nagyvárosban sokszor hangzott el az a szó, hogy Magyarország. Konkrét megállapodásokról a miniszterelnöki megbízott nem tudott beszámolni, mert – ahogy fogalmazott – ahhoz, hogy egy üzlet létrejöjjön, pláne Kínában, ahol a kulturális, kereskedelmi szokások eltérnek az európaitól, nagyon fontos, hogy a partnerek alaposan megismerjék egymást. Kérdésünkre elmondta azt is, az adófizetőknek nem került egy fillérjébe sem a kinti rendezvénysorozat, mert minden tárca a saját meglévő költségvetésén belül hasította ki azt a szeletet, ami erre kellett. Így a gazdasági, a földművelésügyi, a környezetvédelmi és a kulturális tárca összesen nagyjából 800 millió forintot adott össze a magyar évadra Kínában.

Kína lehet a gazdasági világválság nyertese, mégpedig azért, mert tartalékainak jelentős része amerikai állampapírban van, ezeket pedig a pénzügyi öszszeomlás nem veszélyezteti. Egy világszintű recesszió ugyanakkor Kínát is érzékenyen érinti majd, ám könnyen lehet, hogy a válság a távol-keleti ország előnyére válik. Ahogy azt Huszty András, a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott lapunknak kifejtette: a válsággal várhatóan ugrásszerűen megnő majd a már egyébként is világméretű olcsó cikkek piaca. – Ha Amerikában, Franciaországban bezárják a cipőgyárat, mert a legyártott termékeket nem tudják megfizetni az emberek, de az olcsó munkaerőből és filléres alapanyagokból készülő kínai árut igen, akkor azon a távol-keleti ország nyer – jegyezte meg Huszty, hozzátéve: a tömegtermelésben nem lehet Kínát megverni. Szerinte ugyanez előfordulhat a műszaki cikkek, az autók, a bútorok, a ruházat, de még a sztrádaépítés esetén is, amivel szintén nem kell leállni, ha Kína olcsóbban elvállalja, mint a hazai cégek.
– Egy biztos: a kínai gazdaság stabil. A kétezermilliárd dollárnyi tartalék, amivel rendelkezik, az nagyon sok pénz, de legalábbis pont annyi, amivel a világot rendezni lehetne – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott, aki szerint előfordulhat, hogy a távol-keleti ország most fog „bevásárolni” a globális piacon. A pénzügyi bizonytalanság, a csökkenő fogyasztás emiatt első számú külkereskedelmi nagyhatalommá emelheti az ázsiai országot, hiszen a legtöbb európai és más kontinensen lévő országban a statisztikák szerint már évek óta a kínaiak javára dől el az export-import aránya. Kína gyakorlatilag ma már a világ iparcikkszükségletének 90 százalékát minden nehézség nélkül képes volna előállítani – a nyugati átlagos költségek egy negyedéért. És amíg nő Kína importbevétele, nő a kereskedelmi többlete is, amellyel tovább duzzad devizatartaléka – summázta Huszty, akit 2005-ben Medgyessy Péter kért fel kormánybiztosnak.
London szerint is
Kína a megoldás
A gazdasági katasztrófa szélére sodródott fejlett ipari országok alkotta OECD-térség és a világgazdaság egyetlen reménye mostanra Kína maradt – támasztja alá a fentieket az egyik legnagyobb londoni külpolitikai elemző műhely friss helyzetértékelése. A Királyi Külügyi Intézet (Chatham House) szerint a recessziós folyamat fő eleme, hogy a fogyasztói és az üzleti kiadások egyidejűleg összeomlanak, az elbocsátások és a csődök kockázata nő. Közvetlen fenyegetést jelent a hitelforrások teljes befagyása is és az, hogy még a bérek kifizetéséhez és a beszerzési költségek fedezéséhez szükséges tőkét is csak küszködve lehet felhajtani. A Chatham House londoni elemzése szerint a fejlett ipari térségben már eddig valószínűsített fogyasztáscsökkenés is elégséges ahhoz, hogy „ronda recesszió” következzen: a GDP-érték 2009-ben jó eséllyel legalább 1-2 százalékkal visszaesik az Egyesült Államokban és Európában is. Egyesek azonban a zuhanást 10 százalék körül is el tudják képzelni.
A Chatam House szerint ebben a helyzetben különös figyelem irányul a feltörekvő piacokra. A belső fogyasztás erős dinamikája ugyanis ebben az országcsoportban ellensúlyozza a gyenge OECD-be irányuló export lassulását – vélik. Ráadásul az OECD-térség exportjának célállomásai is egyre kevésbé koncentráltak, így ezek az országok kevésbé függnek az amerikai kereslettől. Az ázsiai exportőrök jelentős részének most már Kína a fő piaca, amely megelőzte az Egyesült Államokat és a nagy európai gazdaságokat az öböl menti arab olajállamok exportszállítójaként is. A globális GDP-növekedéshez Kína ma már önmagában többet ad hozzá, mint az amerikai gazdaság, India ugyanannyit, mint Japán, a felzárkózó térség együtt pedig nemsokára többel járul hozzá a világgazdasági bővüléshez, mint az OECD – áll a londoni elemzésben. A brit szakértők szerint tehát a folyamatos kínai növekedés jelenti ma a legjobb reményt arra, hogy mérsékelni lehessen a jelenlegi válság világgazdaságnak okozott kárait.
Európában hazánk
a legnagyobb partner
A külkereskedelmi statisztikák igazolják Kína agresszív fejlődését. Eszerint Kínának az Európai Unióval (EU) lebonyolított külkereskedelmi forgalma 2008 első nyolc hónapjában 283 milliárd dollár volt, melyből 193 milliárdnak megfelelő értékű importáru érkezett az uniós piacra, ami az előző évhez képest 26 százalékos növekedést jelent.
– Az egyik legsúlyosabb tényező, hogy Kína eközben a Világkereskedelmi Szervezet tagja lett, és így megnyíltak előtte olyan terek is, amelyeket eddig nem érhetett el – elemezte lapunknak Bogár László közgazdászprofesszor. Így a 15 éve még összesen is csak néhány milliárd dolláros USA–Kína kétoldalú kereskedelemben ma már utóbbinak 280 milliárd dolláros aktívuma van, és ezzel a veszedelmesen növekvő amerikai kereskedelmi hiány egyharmadát „termeli meg”.
Bogár szerint Kína azonban a keresleti oldalát is szétrobbantotta a világgazdaságnak. Lassan egy évtizede ugyanis a világ nyersanyag- és energiakereskedelmi növekedésének közel felét a kínai importtöbblet provokálja, de van, ahol ez a 90 százalékot is meghaladja. A legkényesebb termék a kőolaj, amely iránt Kína éhsége hihetetlen ütemben nő, és ez akár önmagában is a következő évtizedek legsúlyosabb összecsapását válthatja ki a motorizációra épülő nyugattal – jegyezte meg a professzor.
Magyarország már most Kína legnagyobb partnere a régióban, a kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek. 2004-ben Kína vált hazánk legnagyobb külkereskedelmi relációjává, míg mi az ázsiai ország első számú közép-európai partnere lettünk. Az 1998-as 450 millió dolláros kereskedelmi forgalom így 2005-re 4 milliárd dollárra nőtt, ami 90 százalékban a kínai áruk importjából állt. 2006-ban 3,8 milliárd dollár értékű áru érkezett a távol-keleti országból, míg hazánk 760 millió dollárnyit exportált ugyanoda, túlnyomórészt műszaki eszközöket. Tavaly összesen ötmilliárd dollárnyi áru érkezett hozzánk Kínából. Idén, az első nyolc hónap statisztikái szerint már a 4 milliárdot is meghaladta a beáramló kínai termékek értéke, míg a hazai export 935 millió dollár körül mozog – Huszty András előrejelzése szerint ez év végére eléri az 1,2-1,3 milliárd dollárt.
Kínában magyar bejegyzésű tőkével már több vegyesvállalat működik, ezek többsége azonban a hazánkban lévő kínai cégek befektetése, nagyjából 61 millió dollár értékben. A nálunk jelen lévő befektetések értéke ugyanakkor mintegy 200 millió dollár, itt több mint négyezer kínai cég működött tavaly. Nagyjából húszezer kínai él most Magyarországon. Ők alapvetően két nagy csoportra oszthatók: a nagyobb réteg, vagyis 70 százalékuk az átmenetileg itt-tartózkodók, azaz a munkavállalók, s van egy kisebb rész, amely letelepedett, családot alapított, s hazájának tekinti Magyarországot.
Ma a világ valamennyi kontinensén nagyjából százmillió kínai család él – mondta Bogár László. Szerinte ezek – túl azon, hogy kulturális identitásukat tökéletesen megőrzik – egy sajátos „mikroglobalizációs” stratégia részei. A professzor szerint ez azt jelenti, hogy valamennyien egy hatékony mikroüzemként működnek, amelyet egy nehezen beazonosítható, de létező koncepció és stratégia hangol össze. Így valójában Kína nemcsak mint külső aktor jelenik meg gazdaságilag, politikailag és kulturálisan a világ valamennyi régiójában, de „belülről” is jelen van. És mivel mindenütt a legszegényebb társadalmi csoportok szükségleteit elégítik ki, így a lokális társadalmi stabilitás nélkülözhetetlen eszközei a világ országainak többségében, Magyarországon is – összegezte a közgazdász.
Jövőre özönlenek a kínaiak
A jövő év első felében jelenlétük nálunk is hangsúlyosabbá válik, amikor 1000-2000 kínai cég jelenik meg hazánkban. A tervek szerint ugyanis a komolyabb iparágak kínai képviseletei népesítik majd be a főváros XV. kerületében épülő China Brand Trade Centert (CBTC). A kínai márkás termékek európai főhadiszállásáról szóló megállapodást még tavaly szeptemberben írta alá Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Pekingben, amellyel lehetőséget adott Kínának, hogy tőlünk hódítsa meg Európát, s növelje saját devizatartalékait.
A CBTC-be az elektronika, a gépipar, a gépgyártás, a jármű-infrastruktúra és az építőipar területéről érkező cégek költöznek, a lakosság számára elérhető ruházati, textil- és cipőipari társaságok ott nem jelennek meg – tudtuk meg Huszty Andrástól. A CBTC nemcsak a magyar piacot, hanem az EU valamennyi lehetséges kínai partnerét célozza. A miniszterelnöki megbízott szerint az, hogy hazánk lesz a kínaiak európai hídfőállása, mindenképpen előnyt jelent a magyar gazdaságnak. Arra számítanak ugyanis, hogy a felélénkülő üzleti kapcsolatok komoly gazdasági turizmust generálnak majd a központ irányába. Ezenkívül, mivel a betelepülő kínai cégeknek a magyar törvények szerinti vállalkozásokat kell alapítaniuk, azok majd munkahelyeket teremtenek, amiből a költségvetés is komoly adó- és járulékbevételt könyvelhet el.
Más kérdés, hogy az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2005-ben a nagyvállalatok mintegy 200 milliárd forinttal kaptak vissza több támogatást, mint amennyit társasági adóban befizettek a büdzsébe, és az elmúlt két évben is hasonlóan a javukra alakult az arány.
Nincs adókedvezmény?
Huszty András határozottan cáfolta, hogy a jövőre betelepülő kínai cégek bármiféle állami támogatást vagy adókedvezményt kapnának, holott korábban a Kóka János volt gazdasági miniszter nevével fémjelzett kínai tőkét idecsalogató akció készpénzt is tartalmazó kormányzati támogatást, munkahely-teremtési hozzájárulást és adókedvezményeket nyújtó ösztönző csomagot tartalmazott.
– Ez fel sem merült – mondta Huszty, említve, hogy ugyanakkor a CBTC-ben külön vámhivatalt építenek ki a gyorsabb ügyintézés érdekében, illetve a magyar állam a vízumügyintézésben is a kínaiak segítségére siet. Ezenkívül az itt letelepedő távol-keletieket a lakáskérdésben, az egészségügyi ellátás, a jogosítvány és más hasonló szolgáltatások terén is támogatják majd.
– Gazdasági eredményeink azt bizonyítják, hogy a multik beáramló tőkéje nem a hazai vállalkozásokat segíti, az legfeljebb csak egy szűk rétegnek válik előnyére – nyilatkozta lapunknak korábban Károvits Tamás piaci szakértő, a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának volt tagja. – Az EU támogatja a tőke szabad áramlását, ugyanakkor belső piacának védelmére intézkedéseket is hoz. Mivel nálunk nem ilyen a szemlélet, a multik kivéreztetik a magyar vállalkozókat – tette hozzá.
Huszty András lapunknak bírálta az EU piacvédelmi politikáját, a „győzzön az erősebb” elve alapján. Hasonlóképp látja a hazánkban sokak által hiányolt belső piacvédelem kérdését is, mert szerinte ha egy magyar vállalkozás belebukik a liberális versenybe, attól még egy olcsóbb szolgáltatást nyújtó kínai cégnek van létjogosultsága nálunk, sőt. Úgy véli, hosszú távon nem lehet eltéríteni a piaci árakat, s ehhez alkalmazkodnunk kell.
Dömpingkorszak következik
A miniszterelnöki megbízott majdani előnyként tartja számon azt is, hogy a CBTC-ben megrendelt kínai áruk európai piacra való beléptetéséből, vagyis a vámolásból is juthat pénz Magyarországnak. Feltéve, ha a kínaiak a jövőben a mi határainkat választják. A hírek szerint ugyanis mostanában inkább Szlovákián keresztül érkeznek a távol-keleti termékek, ami azt jelenti, hogy a szomszédos ország zsebeli be a vámbevételek 25 százalékát, míg a többi megy a közösbe – mondta Huszty, aki egyetért azzal, hogy a magyar vámrendszer meglehetősen foghíjas. Elismerte ugyanis, hogy nem kerülhet úgy be feketeáru az országba, hogy arról a hatóságok ne tudnának. – A rendszer nem teszi lehetővé a százszázalékos ellenőrzést, mert Pekingig állna a kamionsor – jegyezte meg annak kapcsán, hogy becslések szerint az illegális piacon lévő távol-keleti árucikkek mennyisége itthon nagyjából megegyezik a legális árutömeggel. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint a szabadtéri piacokon százmilliós forgalom zajlik évente, annak is java részét a nagykereskedelem adja. Ezek a piacok, mint például a józsefvárosi, a Távol-Keletről érkező csempészáruk fő elosztóhelyei is.
A magyar gazdasági folyamatokat és a reálbérek, a vásárlóerő alakulását tekintve az is nyilvánvaló, hogy hazánkban egyre inkább az olcsó termékek felé fordulnak a vásárlók. A GfK Piackutató adataiból kiderül: 2008. január és július között a távol-keleti üzletek mennyiségben ugyananynyi árut adtak el, mint a ruházati piac minden más szereplője öszszesítve. Ez azt jelenti, hogy a kínai boltok a forgalomnak immár 23 százalékát birtokolják – a tavalyi összes bevételhez képest egy százalékkal több pénzt tudva a kasszában. Eközben az általános ruházati üzletek ereje három százalékot gyengült, mert keveseknek jut pénze a minőségi ruhára, cipőre. Tehát a magyarok jelentős része kényszerűségből az olcsó importáru felé fordult, s a globális fogyasztáscsökkenés, a vállalkozásokat és a lakosságot is sújtó hitelválság hatására ez a tendencia biztosan erősödni fog.