Közmunkások a kórházakban

Mégis van némi remény arra, hogy a közalkalmazottként dolgozó egészségügyiseknek legalább egy része kisebb mértékű béremelést kapjon jövőre. Közben arról is egyeztetések folynak, hogy közmunkásokkal enyhítenék az egészségügyi ágazatban a munkaerőhiányt.

2008. 11. 17. 19:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ígéretet kaptam arra, hogy némi többletpénz kerül jövőre az Egészségbiztosítási Alap kasszájába – jelentette ki Székely Tamás egészségügyi miniszter egy tegnapi szakmai konferencián. Részleteket azonban nem volt hajlandó elárulni. Így nem tudtuk meg, hogy kitől kapta az ígéretet, s az mennyi pénzre vonatkozott. Úgy fogalmazott, mindent meg lehet ígérni, azonban az ígéretből csak a költségvetés végszavazása után lehet konkrétum. Annyit tett hozzá, hogy a többletet az orvosok és a szakdolgozók béremelésére fordítanák.
Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke úgy fogalmazott: valóban folyik vizsgálódás, hogy miként lehetne pluszpénzt szerezni az ágazatnak. A többletet béremelésre fordítanák – erősítette meg. Szerinte elsősorban a három műszakban, betegágy mellett dolgozók számíthatnának béremelésre.
Ismert: a kormány tervei szerint 2009-ben nem emelnék a közalkalmazottak bérét, s nem fizetnék ki számukra a 13. havi juttatást. Eddig úgy tűnt, hogy nem jelentenének kivételt ezalól a közalkalmazottként dolgozó egészségügyisek sem. Őket valójában nagyobb veszteség érné ez esetben, mint általában a közalkalmazottakat, hiszen az utóbbi hónapokban az egészségügyi miniszter többször is megígérte, hogy ők a közszféra átlagánál nagyobb béremelést kapnak jövőre.
Lapunknak korábban Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke úgy fogalmazott: ha nem lesz béremelés és 13. havi fizetés, akkor országos szinten erősödhet az elvándorlás külföldre és a pályaelhagyás. Hangsúlyozta: a 13. havi bér az utolsó vonzereje volt ennek a pályának, ezért kezdeményezték, hogy a szakdolgozókkal tegyenek kivételt. A létszámhiány szerinte már most is drámai. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott kérdésünkre: nincs még egy olyan ország Európában, amely annyira rövidlátó volna, mint a miénk. Ezzel a lépéssel végérvényesen tönkretennék az egészségügyet, amely már ma is a működőképesség határán van.
A tegnapi konferencián elhangzott az is, hogy az egészségügyi intézmények sokszor kénytelenek az előírtnál nagyobb béremelést adni egyes hiányszakmákban dolgozóknak, egyébként a működés alapfeltételeit sem tudnák biztosítani. Csakhogy ezzel erőn felül vállalnak, hiszen a nagyobb emelésre nincs fedezet a finanszírozásukban.
Közben az egészségügyi és a szociális tárca arról egyeztet, hogy bevonnák az ágazatot a közmunkaprogramba, s így enyhítenék a munkaerőhiányt. Székely Tamás erről annyit mondott: akár egy alapképzéssel segédápolóként vagy beteghordóként alkalmazhatnák az érintetteket.

Felmentett szakápoló.
Részben megváltoztatta a Legfelsőbb Bíróság tegnap a Csongrád Megyei Bíróságnak a szegedi betegcsereügyben hozott ítéletét: az elsőrendű vádlott beteghordó nyolc hónap, egy év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetését helybenhagyta, a másodrendű vádlott szakápolót azonban felmentette a foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségének vádja alól – tudatta Ábrahám László ügyvéd. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.