Az elmúlt hónapokban a miniszterelnök, az oktatási miniszter és a szocialista oktatáspolitikusok szinte naponta népszerűsítették a kormány zászlóshajójaként emlegetett Új tudás programot, amely a hivatalos kommunikáció szerint arra volt hivatva, hogy újra Európa élvonalába repítse a hazai oktatást. A program alapeleme a pályakezdő pedagógusok bérének radikális megemelése volt: a jövő évtől a főiskolát végzett pedagógusok bére havi bruttó 20 ezer, egyetemi diplomával rendelkező társaiké 32 ezer forinttal emelkedett volna.
Hiller István oktatási miniszter még márciusban ismertette az Új tudás programot. Akkor azzal indokolta a lépést: csak a pályakezdők drasztikus béremelésével lehet a szellemi elit tagjait motiválni arra, hogy a jogász és a közgazdász szak helyett a pedagóguspályára menjenek, jelenleg ugyanis nagyrészt csak azok választják ezt a szakmát, akiket nem vesznek fel máshova. Ezt mutatják a felvételi pontszámok is: a tanárképzésekre a legtöbb esetben nagyon rossz teljesítménnyel is be lehet kerülni.
*
Azzal is érvelt a miniszter, hogy a rendkívül alacsony juttatások miatt a már végzett fiatal tanárokat elszippantja a versenyszféra. A legutóbb benyújtott költségvetési törvényjavaslatból azonban kiderül: a program mégsem valósul meg jövőre, ráadásul a döntésről nem is tárgyaltak az érdekvédőkkel.
– Hiller István egyelőre nem jelentette be az érintetteknek és a nyilvánosságnak, hogy visszavonják a pályakezdők béremelését, ám az új büdzséjavaslatban már nem szerepel az erre szánt több mint tízmilliárd forint – kommentálta lapunknak a titokban meghozott döntést Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. Leszögezte: az Új tudás program négy pilléréből kettőt visszavontak, csupán az integrált oktatást végző kollégák és az osztályfőnökök pótlékemelése maradt meg az eredeti tervekből. Rámutatott: a pályakezdők radikális béremelését a PDSZ nem tartotta jó javaslatnak, mert az aránytalanul osztotta volna el a pénzt a tanárok között, ezért bérfeszültséget szült volna. Ennél is rosszabb azonban, ami most történik: a béremelésre szánt pénzt ugyanis – évi több mint tízmilliárdot – nem osztják fel más módon az alulfizetett pedagógusok között, hanem elveszik a nehéz helyzetben lévő oktatástól. Sérelmezte azt is, hogy a tárca nem egyeztetett az érdekvédőkkel a változásokról, sőt nem is értesítette őket.
– Óriási bizonytalanságot teremt, amit a kormány tesz. Meghirdet egy programot, hónapokon keresztül népszerűsíti, azt állítva, ez a módszer az egyetlen kulcsa az oktatási rendszer megmentésének, majd egyik pillanatról a másikra visszavonja az agyonmagasztalt tervet. Ez mindenre jó, csak arra nem, hogy népszerűsítse a pedagóguspályát – reagált lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. Hozzátette: az elképzelés egyébként nem volt jó, mert igazságtalanul osztotta volna el a forrásokat, az erre szánt összegre azonban szüksége van az oktatásnak. A pénz egy részét ugyan beépítik a normatív támogatásba, ám ez csak arra elég, hogy nominálisan ne csökkenjen az oktatásra fordított összeg. Az inflációt figyelembe véve azonban jövőre is rosszabb helyzetben lesz az ágazat, mint most, a pedagógusok bérét pedig nem emelik.
Késik a bér. Hiába várnak hat hónapi fizetésükre a sopronkövesdi iskola tanárai és dolgozói, holott jogerős bírói határozat van róla. Több mint 15 millió forinttal tartozik nekik az intézményt működtető alapítvány, amely tavaly óta húsz kis iskolát vitt csődbe Győr-Moson-Sopron megyében. A szcientológia egyházzal szoros kapcsolatban álló civil szervezet ellen 60 hasonló per folyik. (Hír TV)
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást