Ne legyen magyar helység könyvtár nélkül!

Nagyszerű emberek – e két szó semmi ahhoz az emberfeletti teljesítményhez képest, amit a könyvtárakat létrehozó Határtalanul Alapítvány elnökségi tagjai – a legendás könyvtáralapító, Varga Gabriella gyergyói író, elnök és karizmatikus társa, Hardy F. Gábor író, titkár, Vencser László székelyföldi kanonok, püspök, társelnök, Oláh András energetikus, alelnök, Erdélyi László, a XVI. kerületi önkormányzat településmenedzsere, valamint az alapítók, Horváth Gábor Miklós és felesége, Tófalvi Szilvia újságírók – megvalósítottak. Hardy F. Gábor író, a Határtalanul Alapítvány ügyvezető titkára és megszállott mindenese a VIII. kerületi Polgárok Házában elmondta, hogy régi gyökerekre nyúlik vissza a könyvtáralapítás gondolata. Varga Gabriellával, a misszió mágneses erőközpontjával, ötletadójával először a kárpátaljai Tiszaújlakon határozták el, hogy jótékonysági alapon segédkeznek újjáépíteni egy lerobbant állapotban lévő magyar iskolát.
Pallaszi szikraként pattant ki Varga Gabriella agyából a gondolat: a megújult iskola kapjon egy könyvtárat is. Két kezükkel szedték össze a bibliotéka darabjait úgy, hogy az élő szerzőkkel dedikáltatták is a műveket. Az iskolai könyvtár közkönyvtárrá is alkalmassá vált a környék magyarjai számára. A második, hasonlóan gazdag bibliotékát a székelyföldi, gyergyói Kilyénfalván hozták létre tavaly nyáron, s hála a két lelkes misszionáriusnak, tizenegyezer könyv gyűlt össze, így Kilyénfalva mellett Gyergyóditróban, Varga Gabriella falujában, az idősek napköziotthonában is sikerült mintegy kétezer-ötszázas könyvtárat alapítani. A kilyénfalvi bibliotéka egyházi iskolában kapott helyet, így egyszerre töltheti be az iskolai, az egyházi és a közkönyvtári szerepet is. Ezek után döntöttek úgy, hogy hivatalos, alapítványi keretek közé helyezik a tevékenységüket. Így jött létre a Határtalanul Alapítvány, raktára a XVI. kerületben található, az anyaországi ünnepi rendezvények fő helyszíne pedig a Visi Imre utcai Polgárok Háza. Az adományozó kedv következtében annyi könyv gyűlt össze, hogy idén október 4-én könyvtárat szentelhettek az erdélyi Nyárádköszvényesen, ezt Szabó János kanonokról nevezték el, a háromszáz lelkes felvidéki Szécsénykovácsiban pedig kibővítették a könyvtárat. Itt maga a könyvtárépület is megújult, s felvette Krúdy Gyula nevét. A közeljövőben Tordán, tavasszal pedig Szászrégenben avatnak könyvtárat, amelyhez most, mivel könyvekben a bőség zavarával küszködnek, inkább anyagi segítséget kérnek.
Hardy F. Gábor különösen megkapónak tartotta azt a jelenetet, amikor a szécsénykovácsi avatáson összegyűltek a gyerekek, és már az ünnep alatt lapozgatták a köteteket. Ez az élmény megerősítette az alapítványt abbéli törekvésében, hogy a Kárpát-medence minden magyar településén, falvakban, városokban, tanyákon létrehozzanak legalább egy bibliotékát. A cél: ne legyen magyar helység magyar könyvtár nélkül. Ebben most már egyre több segítőre találnak a szellemi Magyarországon létrejött kulturális egyesülések.
Igaza van Reményik Sándornak: a nemzeti lét záloga a templom és az iskola. Valamint az iskolához tartozó bibliotéka. Amíg ennyi becsülete van a magyar szónak, a magyar könyvnek, a magyar irodalomnak, addig nem hal ki a nemzet – fejezte be beszélgetésünket Hardy F. Gábor.