Privatizáció és tandíj?

Holnap tárgyalja a parlament oktatási bizottsága Magyar Bálint törvénymódosító javaslatát, amely az egyetemek kezébe adná a felsőoktatási állami vagyont. A Pénzügyminisztérium eközben olyan indítványt terjesztett a Tisztelt Ház elé, amely lehetővé teszi, hogy az állami iskolák vállalkozói közintézményekké alakuljanak. Az oktatók és a hallgatók szerint a volt miniszter indítványának célja az egyetemek privatizációja és a tandíj bevezetése. A tanárok és a diákok összefogtak, és az érdekvédelmi fórumok azonnali összehívását követelik.

Emelkedhetnek a felvételi ponthatárok. Ma tárgyal a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnökségi ülése a felvételi küszöb megemeléséről, vagyis arról, hogy növeljék-e a minimális ponthatárt, amelynél rosszabb teljesítménnyel senkit sem lehet felvenni az egyetemekre. Lapunk néhány héttel ezelőtt elsőként számolt be arról, hogy a rektorok hamarosan a felvételi rendszer szigorítását kérik az oktatási minisztertől, mert idén gyakorlatilag mindenkit felvettek az egyetemre, aki jelentkezett valahová. Az intézményvezetők szerint 160 pontról 200-ra kell emelni a minimum ponthatárt, mert a kettes érettségivel bekerülők rontják az oktatás színvonalát. Sajtóhírek szerint Péczeli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora tett javaslatot 200 pontos minimum bevezetésére. Ha a javaslatot a tárca támogatja, akkor az egyaránt érvényes lesz az államilag támogatott és a költségtérítéses kurzusokra, és a jelenleg még mindig népszerűtlen felsőfokú szakképzésre is. A ponthatáremelés komoly érvágást a felsőfokú szakképzéseknél jelentene, ezekre ugyanis még mindig nagyon kevesen a jelentkeznek, és közülük is sokan épphogy elérik a bekerülési küszöböt. A HÖOK és az FDSZ elnöke lapunknak kijelentette: támogatják a javaslatot, de csak akkor, ha a felsőfokú szakképzéseket kivonják az új szabály alól, mert azzal nagyon sokan esnének el a továbbtanulástól.

Nagy álmát, amit miniszterként nem sikerült megvalósítania, országgyűlési képviselőként sem adja fel Magyar Bálint. A szabad demokrata oktatáspolitikus képviselőtársával, Sándor Klárával együtt olyan törvénymódosító javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely a hallgatók és az oktatók szerint az egyetemek magániskolává alakítását és a tandíj újbóli bevezetését célozza meg. A szocialisták egyelőre hallgatnak az ügyben, nagy a valószínűsége azonban, hogy segíteni fognak Magyarnak, a Pénzügyminisztérium ugyanis nemrég egy, a liberális politikus javaslatát kiegészítő indítványt nyújtott be a T. Háznak.
– A két javaslat tökéletesen kiegészíti egymást. A kettő együtt lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények privatizációját és a tandíj bevezetését – jelentette ki lapunknak a javaslatokat messzemenőkig elutasító Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke. A szakember szerint a pénzügyi kormányzat javaslata – amit státustörvénynek hívnak – lehetővé tenné, hogy az állami egészségügyi, oktatási és kutatói intézetek vállalkozói közintézményekké alakuljanak, ezzel egyidejűleg megszűnne a dolgozók közalkalmazotti státusa is. Innen már csak egy lépés az egyetemek részvénytársasággá, vagyis magániskolává alakulása. A Magyar-féle javaslat ezzel párhuzamosan az egyetemek kezébe adná az eddig az állam által felügyelt felsőoktatási vagyont, amely így szabad prédává válna, és a pénzügyi gondokkal küzdő iskolák kiárusíthatnák utolsó értékeiket is. A privatizálás és a vagyon esetleges elkótyavetyélése azonban nem elég: az újonnan létrejött, profitorientált magánfőiskoláknak már nem parancsol az állam, így bátran bevezethetik a tandíjat is.
A szakszervezet elnöke aggasztónak nevezte, hogy a rektorokból megpróbálnak menedzsereket csinálni, pedig ők tudósok, nem gazdasági szakemberek, feladatuk az oktatás színvonalának emelése, nem egy kft. gazdasági ügyeinek vezetése. Az érdekvédő sérelmezi azt is, hogy Magyar javaslata szabad utat engedne a külföldi oktatók alkalmazásának, ami Kis Papp szerint a szakma felhígulásához, a színvonal eséséhez és hazai oktatók egy részének elbocsátásához vezetne. Leszögezte: a hazai tanárok fizetéséért nyilván nem az igazán elismert külföldi oktatók jönnének Magyarországra, ráadásul a magyar tanárok nagy része több idegen nyelvet beszél, így kiválóan el tudja látni az idegen nyelvű képzéseket is. Sérelmezte azt is, hogy Magyar úgynevezett sztárprofesszori gázsit vezetne be a munkájukat kiemelkedően végző szakembereknek, ez a rendes professzori illetmény négyszerese lenne, ennek azonban nincs meg a fedezete, így pluszpénzt a többi dolgozótól vennék el, ami óriási bérfeszültséget szülne.
Kis Papp kijelentette: a Pénzügyminisztérium javaslatáról már zajlott egy egyeztetés, ahol a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) és az FDSZ is tiltakozott az indítvány ellen. Az oktatók most a Felsőoktatási Érdekegyeztetési Tanács és a Felsőoktatási Kerekasztal azonnali összehívását kezdeményezik, ahol a szereplők megpróbálják meggyőzni Hiller Istvánt a javaslatok káros hatásairól. Az oktatási miniszter egyelőre nem foglalt állást az ügyben.
– A javaslatok legnagyobb veszélye, hogy egy gazdasági ügyekhez nem értő rektor a vagyon megszerzésekor ámokfutásba kezd, és ész nélkül értékesíti vagy használja fel az intézmény utolsó ingatlanjait – kommentálta a javaslatot lapunknak Miskolczi Norbert, a diákokat képviselő HÖOK elnöke. Hozzátette: könnyen előfordulhat, hogy sok iskolában csak fizetős képzés folyik majd, ha ugyanis egy intézmény együttműködik egy külföldi iskolával és közös képzést működtet, nem éri meg neki államilag finanszírozott hallgatókat képezni, ráadásul a külföldi diákok felsrófolják a tarifákat, és azt a tandíjat kérik majd a hazai hallgatóktól is. Miskolczi leszögezte: a HÖOK mindent megtesz, hogy megakadályozza a javaslatok elfogadását.
– A Fidesz a leghatározottabban elutasítja a felsőoktatás privatizálására irányuló lépéseket – reagált lapunknak a fejleményekre Pósán László, a párt oktatáspolitikusa. A szakember leszögezte: a jelenlegi válsághelyzetben, amikor még a magáncégek is az államtól várnak garanciát vagyonuk megvédésére, Magyar javaslata nem irányulhat másra, mint a még meglévő vagyon egy bizonyos hatalmi kör kezébe való átjátszására. Érzik, hogy a hatalmuk napjai meg vannak számlálva, ezért a „fogd a pénzt, és fuss!” elvét próbálják alkalmazni. Pósán szerint a javaslat jelentős veszélyt jelent a diákokra is, hiszen a gazdasági társaságokká alakult iskolák már nem állami intézmények, így akár tandíjat is szedhetnek. Emlékeztetett, hogy a szabad demokraták már többször próbálkoztak a felsőoktatás privatizálásával, de az Alkotmánybíróság eddig mindig megálljt parancsolt nekik.