A hatóság lezülleszti a mézágazatot

Nem engedi új laboratóriumi vizsgálati módszerének használatát a mézforgalmazóknak az élelmiszer-biztonsági hatóság, pedig ezzel elejét lehetne venni annak, hogy hamisított méz kerüljön az áruházakba. A magyar méhészek többségénél mára megingott a Süth Miklós főállatorvossal és a hatóságával szembeni bizalom.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága, azaz a hatóság elutasította a mézforgalmazó Aranynektár Kft. azon kérelmét, hogy a felvásárolt termelői mézeket a hatóság által újonnan kifejlesztett módszerrel ellenőriztesse – derül ki egy lapunk birtokába került levelezésből. Az indok: az új laboratóriumi vizsgálat kizárólag a hatóság munkáját képes ellátni. Ez a magyarországi viszonyokat figyelembe véve azt jelenti, hogy a több tíz millió forint közpénzből kifejlesztett módszert a hivatal pazarlóan és öncélúan hasznosítja. Pedig az Aranynektár javaslatának elfogadásával és kiterjesztésével megelőzhető lenne hamisított termékek kereskedelmi forgalomba hozatala.
Van megoldás a hamisítás ellen
Az élelmiszerlánc-biztonsági törvény szerint a forgalomba hozott termékek minőségéért a termék forgalmazója a felelős, vagyis az alapanyagot a különböző méztermelőktől és mézfelvásárlóktól felvásárló – majd a boltokba szállító – mézcsomagoló- üzemek. A javaslat szerint a hatósági labor segítségével maguk a mézcsomagolók szűrhetnék ki a hamisítványokat, azaz a kereskedőknél talált hamisított méz esetén nem háríthatnák át másra a felelősséget. Ezzel maga a gyártó biztosítaná, hogy véletlenül se kerülhessen olyan méz a forgalomba, amit hamisítással állítottak elő. Az élelmiszer-biztonsági hivatal lapzártáig nem válaszolt a felvetésre. Takács Ferenc, az Aranynektár Kft. tulajdonosa azt nyilatkozta lapunknak, hogy bár ő és kollégái mindent megtesznek azért, hogy ne kerülhessen tőlük a boltok polcaira hamisított méz, ám mégsem alhatnak nyugodtan, mivel ellenőrző laboratóriumi módszer nekik nem áll rendelkezésükre.
Az elmúlt hetekben a Magyar Nemzet bebizonyította, hogy a méz ellenőrzésében, a hamisítványok kiszűrésében és a hamisítók felelősségre vonásában Süth Miklós főállatorvos – aki ráadásul az agrártárca felelős államtitkára egyben – hivatala évek óta kettős mércét használ, amit a magyar méhészek is érzékelnek már, és elutasítják ezt a gyakorlatot. Az Aranynektár mézcsomagoló-üzemét névtelen feljelentés alapján áprilisban például bezárták, és az élelmiszer-ellenőrzési hatóság büntetőfeljelentést tett a cég ellen. A feljelentés megalapozatlannak bizonyult, s a büntetőeljárást a rendőrség bűncselekmény hiánya miatt októberben megszüntette. Ugyanakkor a boltok polcait elöntötte a répacukorral szennyezett szemét. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) nyomán a Magyar Nemzet több ilyen „mézet” megvizsgáltatott az elmúlt hetekben. A vizsgálatok során kiderült, hogy a forgalmazó cégek nagyon egyszerűen kiszűrhető hamisítványokkal tévesztik meg a magyar fogyasztókat. Az egyesület után lapunk hiába hívta fel a nyilvánosság figyelmét a jelenségre, a hatóság nem tüntette-tünteti el a polcokról a hamisítványokat és nem indít eljárásokat a tetten ért élelmiszer-hamisítókkal szemben. Azaz, míg Süth Miklós hivatala egyik esetben százmilliós büntetést szab ki olyan követelmények be nem tartása miatt, amelyek nem is szerepelnek jogszabályokban, addig más esetekben viszont futni hagyja az egyértelmű, primitív, egyszerűen kimutatható mézhamisításon kapott cégeket. Az Alimenti Kft. termékeit például az elmúlt fél évben hatszor leplezték le a vizsgálatok, termékeit a múlt hétig mégis rendre vásárolhatták a Tescóban. Elsőként az OMME által megbízott brémai laborban, azután a Magyar Nemzet által megbízott Mertcontrol Zrt. laborjában, harmadszor egy hatósági laborban (azt, hogy az Alimenti náluk is megbukott, csak véletlenül derült ki, Süth kelletlenül ismerte be a tényt Hír TV-ben), negyedszer és ötödször megint csak a lapunk által megbízott laborokban: a Wessling Hungary Kft. és a brémai Applica laboratóriumában, hatodszor pedig a Tesco vizsgálódása alapján, ugyancsak a Wesslingnél. Az eredmény mindig ugyanaz volt: az Alimenti méze a szemétbe való. Süth Miklós hivatala a vizsgálatok egyértelmű eredményei ellenére mégsem tett feljelentést.
A Magyar Nemzet az Alimenti Kft.-én kívül további cégek hamisított mézeit találta meg a hipermarketek polcain, amelyekről laboratóriumi bizonyítékok tanúsítják, hogy hamisítványok, s amelyeket nyilvánosságra hozott. A Klenáncz Méhészet, a Somlyószigeti Méztermelő, a Nagy és Fia Kft., az Alba-méz Kft. mézei közül több nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. Ezen cégek termékei az OMME vizsgálatain korábban szintén megbuktak már, a főállatorvos szerint azonban mindez sajtólárma, és továbbra sem hajlandó intézkedni, ezért a fogyasztók folyamatosan vásárolhatják azokat az élelmiszerboltokban. A élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal szemben ettől kezdve felvetődik a gyanú, hogy el akarja tussolni a rossz minőségű termékek forgalomba hozatalának körülményeit, ami bűncselekmény.
Süth Miklós jól érzi magát, ha a média glóriát von a feje köré, ám ellene hangolt
összeesküvésről panaszkodik, ha a tények nem az ő álláspontját támasztják alá. A Napi Gazdaság című napilapban szerdán megjelent, Élelmiszer-biztonság című szakmellékletében a főállatorvos hosszan nyilatkozott. Megállapításait rövid kommentárral látjuk el.
„Hazánkban százhúsz éve létezik jól szervezett hatósági felügyelet, előírásaink pedig világviszonylatban is a legalaposabbak közé tartoztak és tartoznak ma is. (…) Ezek közé tartoznak a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt paraméterek és eljárások (…). Ha az elmúlt négy év élelmiszer-biztonsági kríziseit tekintjük, elmondhatjuk, hogy sikerült helytállnunk. A statisztikák azt mutatják, hogy a globalizálódó élelmiszer-kereskedelem káros hatásai jellemzően nem, vagy csak alig gyűrűznek be Magyarországra.” A főállatorvos az élelmiszerkönyvet nem veszi azért annyira komolyan. Az Alimenti Kft. hamisított termékében például dupla annyi répacukrot (szacharózt) mutattak ki a vizsgálatok, a hatóság mégis szemet hunyt a termék felett. A Klenáncz Méhészet szennyezett mézeit, amelyekről a világ egyik legelismertebb laboratóriuma állítja, hogy nem felelnek meg az uniós szabványoknak, továbbra sem vizsgálja vagy veteti le a polcokról, mondván, hogy esetleg a hiba gyártási technológiára vezethető vissza. Az egymást érő élelmiszerbotrányok azt mutatják, hogy a teljesen liberalizált élelmiszerpiacunkra nincs olyan globalizált hatás, ami ne gyűrűzött volna be eddig.
Eddig is lehetett volna büntetni
„Minden jó érzésű ember felháborodik azon, hogy vannak olyan „vállalkozók”, akik mások egészségét kockáztatva, sokszor visszaesőként folytatják haszonszerző tevékenységüket. (…) Ezeket az embereket a sokadik tüntetés sem tartotta vissza. (…) 2008. szeptember 1-jétől ezek a bűnözők már nem bújhatnak ki a felelősségre vonás alól a hoszszadalmas bírósági eljárásokkal, és a cégük időközbeni felszámolásával, átszervezésével. A kiszabott büntetést ugyanis ettől kezdve tizenöt napon belül be kell fizetniük, és amennyiben erre nem hajlandók, akkor a tétel adók módjára behajthatóvá válik. (…) A behajtás nem csak a vállalkozás eszközeire, hanem a felelős személy magánvagyonára is kiterjed. A büntetési tételek felső határa – különösen a visszaesők esetében – szintén jelentősen emelkedett, így bízunk benne, hogy legfeljebb már csak egy (utolsó) alkalommal kell elkapnunk a korábbi évek notórius visszaesőit. Külön kiemelném, hogy az új törvény ennek ellenére nem büntetéscentrikus. Ezt jelzi az is, hogy az eddigieknél komolyabb szerepet szántunk a fogyasztókkal való kommunikációnak, vagyis ettől kezdve a jogszabálysértések nyilvánosságra hozhatók és hozandók.” Süth Miklós nyilatkozatának ez talán a legvitathatóbb pontja. Az OMME és a Magyar Nemzet több esetben leplezte le a notórius élelmiszer-hamisítókat, a hatóság azonban semmilyen érdemi intézkedést nem tett velük szemben. Süth a Hír TV-ben a hat ízben leleplezett Alimentiről úgy nyilatkozott, hogy bár termékei hamisítványok, ám nem zárja ki a véletlenséget, ezért: „attól még, hogy valaki egyszer hibázott, attól még továbbra is állíthatnak elő mézet.” A fogyasztók tehát folyamatosan megtévesztettek, mert azt hiszik, hogy a hatóság kiszűri a hamisított élelmiszereket, és megakadályozza az ismétlést, a hamisítók pedig továbbra is szállíthatnak, mert a hatóság mást mond és mást tesz. A műsorban azt is mondta a szakállamtitkár, hogy az Alimentivel szemben a szlovák hatóságok eljárása indokolt, annak ellenére, hogy azt Magyarországon, azaz Süthék felségterületén hozták forgalomba. Tehát elnézésről szó sem lehetne.
„Természetesen nagyobb léptékű változtatásokat az élelmiszer-hamisítás területén csak a szakmával közösen tudunk tenni, hiszen senkinek sem érdeke, hogy a gyakorlatban be nem tartható szabványokkal, vagy irreális költségekkel terhelje meg az egyébként is nehéz helyzetben lévő magyar vállalkozásokat. Úgy gondoljuk azonban, hogy a legtöbb ágazat együttműködik majd a nyomon követés szigorítását célzó intézkedések megtervezésében, hiszen egyre többen ismerik fel, hogy a következetes hatósági munka éppen a becsületes vállalkozókat védi. Ezt jelzi az is, hogy számos szakmai szervezet önkéntesen jelzi felénk a saját piacán meglévő anomáliákat, és sokan célzott ellenőrzési programokat kérnek tőlünk annak érdekében, hogy az ágazatuk megtisztuljon a zavarosban halászóktól, ezáltal javulhassanak a gazdasági feltételek a többiek számára.” Süth előszeretettel nyilatkozza fűnek-fának a hamisítás megakadályozásáról szólva, hogy az élelmiszert előállítóknak kell önmérsékletet tanúsítaniuk. A Lánchíd Rádiónak például így fogalmazott: „saját magának a korlátozását kell megtennie mindenkinek”, ami teljes képtelenség és a hatóság teljes tehetetlenségéről árulkodik. A méz ellenőrzése területén nincs következetes hatósági munka, a lezüllést eredményező kettős mérce gyakorlásának kivételével. Az OMME mint szakegyesület az éves ellenőrzési akcióiban már eddig is együttműködésre kérte fel a hatóságot, az azonban fityiszt mutatott a szervezetnek. Süth a műsorban – a sajtóban korábban megjelent és nem cáfolt hírekkel ellentétben most – azt állította, hogy a közös munka kezdeményezője épp a hatóság volt, az OMME azonban ezt kategorikusan cáfolta.
„Számos környező ország szabványai elmaradnak a magyar minőségi követelményektől, így alacsonyabb áron hozhatók forgalomba, akár a magyar üzletekben is. Az egyetlen jogi védelmet az jelenti, hogy az új élelmiszerlánc-felügyeleti törvény nem engedi, hogy például virsli néven forgalmazzanak hazánkban olyan idegen országból származó készítményt, amelyik nem felel meg a mi előírásainknak. Ennek megfelelően a saját hazájában viselt azonos értelmi megnevezés nálunk termékhamisításnak és a fogyasztó megtévesztésének minősül, vagyis szankcionálható.” Az Alimenti Kft. Szlovákiából származó hamisítványt forgalmazott, a hatóság azonban egyáltalán nem merítette ki az élelmiszer-hamisítás ismétlésétől is elrettentő szankcionálási lehetőségeit. Épp emiatt fordulhat elő, hogy az Alimenti egymás után hat esetben tud lebukni.
Jó tanácsok – blöff a négyzeten
„A fogyasztó kezében számos eszköz van, hogy saját érdekeit védje. Legfőképpen tudatosabban kell vásárolnunk, például a minőségileg erősen kifogásolható termékeket viszsza kell vinni az üzletbe, még akkor is, ha a pluszfáradtságot látszólag »nem éri meg az a néhány forint«. Ha nem jelezzük a bajt, legközelebb is könnyen előfordulhat. Ha pedig jeleztük a panaszainkat, de nem értünk el vele véleményt, akkor jelentsük a területileg illetékes élelmiszerlánc-ellenőrző hatóságnál, ahol egészen biztosan kivizsgálják az ügyet.” A Magyar Nemzet a fogyasztók érdekeit képviseli. Ám hiába végeztetett vizsgálatokat különböző hazai és külhoni laboratóriumokkal, hiába mutatta ki, hogy miközben a hatóság újabb és újabb módszerek kifejlesztésével szórakoztatja magát, addig a piac folyamatosan tele van szeméttel. A hatóság pedig semmit nem tett a fogyasztók érdekeinek védelmében, a boltokban továbbra is vásárolhatók a „répamézek”. A fogyasztóvédelmet semmibe vevő főállatorvos szerint a sajtóhírek nem fontosak, legalábbis ezt nyilatkozta Süth Miklós a lesújtó vizsgálati eredményeket bemutató cikkeinkről.
„Saját magam igyekszem kerülni a külföldről behozott primőr zöldségeket és gyümölcsöket, inkább megvárom, amíg itthon szezonja lesz. Egyéb élelmiszertermékeknél is előnyben részesítem a hazaiakat, hiszen ezek gyártóit a magyar hatóság ellenőrzi” – árulkodott a nemzeti érzésektől sem mentes fogyasztói szokásairól a Napi Gazdaságnak Süth, amelyre azonban rácáfol saját, mármint a hatóság vezetőjének sokkal fontosabb magatartása. Ennek bemutatására Takács Ferencnek, az Aranynektár Kft. vezetőjének mondatait vesszük kölcsön a Hír TV Panaszkönyv című műsorából. „Nemcsak ellenünk folyt ilyen, több hatóság bevonásával tartott, megszállás jellegű vizsgálat, hanem minden magyar tulajdonú, mézzel foglalkozó vállalkozásnál. Külföldi tulajdonban lévőknél azonban nem.”