Az egészségügyi törvény szerint kórházi kezelés esetén biztosítani kell, hogy a kiskorú beteg törvényes képviselője a nap 24 órájában a gyermeke mellett lehessen, ám ehhez sem a tárgyi, sem pedig a pénzügyi feltételek nem adottak – mondta el Harmat György, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója. – Át kell tekinteni a szülők elhelyezésére vonatkozó előírásokat és finanszírozást. Ehhez kértük Székely Tamás egészségügyi miniszter segítségét. Egyelőre azonban még nem kezdődtek meg a tárgyalások – tette hozzá.
Az egyik gondot az okozza, hogy a szülők férőhelyet vesznek el a betegektől, miközben az utánuk járó finanszírozás lényegesen alacsonyabb – körülbelül napi 2920 forint, amiből az ágy mellett napi háromszori étkezést is biztosítani kell számukra –, mint amennyit bármely gyermek ellátásáért utalna az egészségbiztosító. Ráadásul minden intézménynél, illetve osztálynál előre meghatározott volumenkorlát maximalizálja a finanszírozható teljesítményt. Minél több szülőt vesznek fel, annál kevesebb valódi beavatkozást végezhetnek anélkül, hogy elérnék a limitet. A kicsikkel ráadásul nem mindig az édesanyjuk marad bent a kórházban, előfordul, hogy az apuka, így nem ritka, hogy egy többágyas kórteremben felnőtt nőket és férfiakat kellene elhelyezni. Gond az is, hogy a gyermekintézmények kórtermeinek többségében nincs fürdőszoba – szögezte le Harmat.
A főigazgató szerint emelni kell a finanszírozást legalább annyira, amennyit egy középkategóriás hotelben elkérnek. Ezen kívül ki kell emelni a szülők elhelyezését a teljesítmény-volumenkorlát alól, valamint pluszforrást kell biztosítani a megfelelő körülmények, például a fürdőszobák kialakításához. Egyetértettek ezzel más intézményvezetők is. Kedvezőbb a helyzet a főként onkológiai betegeket ellátó Tűzoltó Utcai Gyermekklinikán. De Kovács Gábor, az intézmény docense szerint náluk is csak az alapítványi, civil támogatóknak köszönhető, hogy például lakásokat tudnak biztosítani a környéken a hozzátartozóknak.
– Érkezett ugyan a szülők elhelyezésével kapcsolatos bejelentés az Egészségbiztosítási Felügyelethez (EBF), de ez a kérdéskör nem tartozik a leggyakoribb panaszok közé – nyilatkozta lapunknak Kovácsy Zsombor, az EBF elnöke. Mint mondta: bizonyos részleteket valóban nem szabályoz a törvény, például nem írja elő, hogy az intézményeknek hány ágyat kell fenntartaniuk a szülőknek.
Szerinte az igények növekedésére lehet számítani, hiszen a jövő gyakorlata az, hogy a lehetőségekhez mérten a szülők gyermekük mellett maradnak a kórházi ellátás alatt is. Hangsúlyozta: vannak helyzetek, amelyekben valakinek a joga csak úgy érvényesíthető, ha egy másik személyé csorbul. Viszont arra kell törekedni, hogy a „jobban védett” személy érdekeit érvényesítsék. Azaz ha egy felvételre váró gyermeknek nem tudnak helyet biztosítani, akkor meg kell kérni egy bent tartózkodó szülőt, hogy az ágyat adja át a rászorulónak. Kovácsy jelezte: az EBF vizsgálja a területet. A tervek szerint a kórházakban zajló ellátás minőségét jelző mutatószámok közé jövőre beillesztik azt is, amely a szülők elhelyezésének körülményeire vonatkozik.
Az Országos Egészségbiztosi Pénztár adatai szerint tavaly 9845 szülő feküdt be a kórházba gyermeke mellé, ők összesen 43 100 napot töltöttek az intézményekben.
Orbán Viktor: Megvan a bérmegállapodás!