Ezeréves kapcsolatok

Kőbánya városközpontjában található a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, amelyet 1998-ban hoztak létre az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat tőszomszédságában. A múzeum pénteken kétnyelvű, magyar–lengyel tudományos konferenciának adott helyszínt, magyar és lengyel Rákóczi-szakértők, történészek és levéltárosok, többek között Köpeczi Béla és R. Várkonyi Ágnes akadémikusok, Gebei Sándor, Link-Lenczowski Andrzej, Wieliczko Mieczyslaw egyetemi tanárok, valamint a fiatalabb nemzedékhez tartozó történészek és levéltárosok részvételével.
A múzeum és levéltár jelenlegi ügyvezetője, Sutarski Konrad lengyel költő, műfordító elmondta lapunknak, hogy a múzeum missziója az ezeréves lengyel–magyar-kapcsolatrendszer bemutatása. A konferencia célja a Rákóczi-szabadságharc lengyel hátterének elemző bemutatása volt, mert ez kevésbé ismert és nagyrészt még feldolgozatlan szelete ennek a témakörnek. A lengyel–magyar történelem fehér foltjai közé tartozik többek között a Lengyelországban született I. (Szent) László gyermekkora. Ő apai ágon a magyar Árpád-ház, anyain pedig a lengyel Piast-dinasztia sarja. Nem tudjuk még, hogy ott Lengyelhonban pontosan hol és mikor született, a történészek 1040 körülre datálják világrajövetelét. Az ottani krónikák szerint lengyelül beszélt és gondolkodott. Édesapja, a későbbi I. Béla király többéves lengyelországi tartózkodásának részletei is ismeretlenek. Nem tudni azt sem, mikor és hol jelent meg a történelmi magyar területen az első lengyel nyelvű, könyv alakú kézirat és nyomtatvány. Az biztos, hogy a Rákóczi-szabadságharc nyolc éve során, 1703-tól 1711-ig Lengyelország jelentős mértékben segítette a magyar felkelést katonai, gazdasági, pénzügyi és diplomáciai értelemben is. A Lengyelországból magyar földre érkezett lengyel, litván, ruszin, kozák, tatár, svéd és francia katonák létszáma valószínűleg jóval nagyobb volt, mint az 1848–1849-es szabadságharc idején, csak a lengyeleknek II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának korában még nem voltak oly sikeres tábornokai és csatasikerei, mint száznegyven évvel később.
Sutarski Konrad a zárszóban elmondta még, hogy a magyar–lengyel történelem kutatói két év múlva Lengyelek a magyar földön címmel szerveznek szimpóziumot, amely sorban a negyedik lesz a múzeumbeli magyar–lengyel konfe-renciák történetében.