Kritikus szakemberhiány

Jó esetben is legfeljebb 150-en szereznek majd ápolói képesítést 2010-ben, miközben több mint ezren mennek nyugdíjba. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint ez kritikus helyzetet okoz, s nem enyhíti majd érdemben a munkaerőhiányt, hogy az egészségügyi miniszter tervei szerint akkor már közmunkásokat is foglalkoztatnának a gyógyintézetekben.

Magyarországon a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben összesen legfeljebb 150-en szereznek majd ápolói végzettséget 2010-ben. Számuk csökkenhet, ha addig sokan abbahagyják a képzést, nem teljesítik a vizsgákat, vagy nem szereznek nyelvvizsgát. Ugyanabban az esztendőben várhatóan több mint ezren mennek majd nyugdíjba. Ezzel soha nem látott kritikus szintet érhet el a foglalkoztatottsági helyzet az ágazatban – vélekedett Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.
Az érdek-képviseleti vezető szerint nem enyhíti majd érdemben a munkaerőhiányt, hogy az egészségügyi miniszter tervei szerint hamarosan közmunkásokat is foglalkoztathatnak a gyógyintézetek. Ismert, ezzel a javaslattal nemrég állt elő Székely Tamás, a szaktárca vezetője. Elmondása szerint beteghordóként vagy segédápolóként dolgozhatnának majd a közmunkások.
Balogh Zoltán szerint elszomorító, hogy a kormány a minőségi munkaerőpótlás helyett a mennyiségre helyezi a hangsúlyt.
– Nem térhetünk vissza az 50-es évek gyakorlatához, amikor szakképzetlenek látták el az ápolói feladatokat – szögezte le. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyben csak rendkívül korlátozott feladatokat lehet rábízni a képzetlen dolgozókra, és azt is csak megfelelő szakmai felügyelet mellett. Szerinte egy kórházban még a beteghordáshoz vagy az etetéshez is képzettség kell. Tudni kell, hogyan emeljük meg a különféle betegségben szenvedőket, vagy hogyan reagáljunk, ha félrenyel egy magatehetetlen ember. Szerinte kizárólag a kisegítő területeken lehetne őket alkalmazni. Például betegkíséretben, az ágyak tisztításában vagy a mosodai anyagok előkészítésében nyújthatnának segítséget. Persze ez is fontos, hiszen jelenleg a szakképzett ápolók látják el ezeket a feladatokat, ami fokozza a leterheltségüket. De a közmunkások bevonásától még nem enyhül érdemben a szakdolgozói hiány – hangsúlyozta a MESZK elnöke.
Ezzel egyidejűleg – a gazdasági válság ellenére – olyan intézkedéseket kellene hoznia a kormánynak, amellyel növelhető a képzett ápolók létszáma, de legalábbis megállítható a csökkenés. Egyelőre azonban nem látni a kormányzati cselekvést – mondta Balogh Zoltán. Pedig szerinte lehetne olyan gesztusértékű, költségvetési forrást alig igénylő intézkedéseket is tenni, amellyel növelhetnék a megbecsültséget, de béremelés nélkül ezek sem érnek sokat. Ezért úgy látja, mindenképpen kivételt kell tenni az egészségügyi dolgozókkal, és jövőre biztosítani kell számukra a bérnövekedést, illetve a 13. havi juttatást.
Szakértők szerint a gazdasági válság miatt ugyan rengeteg álláshely szűnik majd meg, de az egészségügyi ágazat kivétel lesz. Egyesek arra számítanak, hogy a korábbi pályaelhagyók közül is sokan elveszítik majd új munkájukat, s így visszatérnek a betegágy mellé. Balogh Zoltán szerint azonban ez tömegesen nem lesz jellemző, kivéve, ha valóban megkülönböztetett kormányzati intézkedésekben részesülnek az ágazati dolgozók.