Parfüm, CD, olcsó, márkásnak látszó ruhanemű s újabban már gyógyhatású készítmények is – a vámhatóság gyűjtése szerint ezek a jellemzően előforduló hamisított áruk hazánk távol-keleti termékeket kínáló, közismert néven ázsiai piacain. Évek óta folyik a többfrontos háború az olyan több száz millió forint forgalmat lebonyolító vásárok ellen, mint amilyen a józsefvárosi is, de a „fair play” jegyében vezényelt hatósági razziák nem képesek csírájában elfojtani az illegális kereskedelmet. – Most ráadásul a kormánytól újabb lehetőséget kaptak a piacosok, hogy törvénysértő módon nyerészkedjenek a kispénzű vásárlókon és az államon – hívta fel figyelmünket az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A kabinet ugyanis hiába ígérte meg, még mindig nem készítette el azt a hónapok óta tervezett kormányrendeletet, amely megoldást jelentene a józsefvárosi ámokfutás ellen.
A vásárok és piacok működését megregulázó új passzus lényege az ellenőrizhetőség lenne, például úgy, hogy sorszámoznák a bérlőket és az eladóhelyeket. – Korábban azt ígérte a kormány, a rendelet már a karácsonyi bevásárlások előtt életbe lép, hiszen az ázsiai
piacok hatalmas bevételeket tesznek zsebre ez idő tájt a magyar törvények kijátszásával – jelentette ki Vámos György, az OKSZ főtitkára. Megjegyezte: miközben a magyar kiskereskedelem hónapok óta képtelen talpra állni, a kormány most kiskaput hagyott a feketézőknek, s még azt sem tudni, ez véletlen-e vagy sem. Vámos szerint mindenesetre a „jogszabály ellazsálásával” a kabinet azt fejezi ki: mégsem érdeke a feketegazdaság visszaszorítása, s az újabb hatósági razziák sikerét megint csak a tisztességes vállalkozók sarcolásával akarják biztosítani. Márpedig úgy nem tisztulhat a piac, és nem is nőhet a költségvetés bevétele, ha a megoldást jelentő kormányrendelet nem lép életbe, vagyis néhány aláírás híján a gócpontban az idén már nem üldözik a feketegazdaságot. A távol-keleti piacok forgalmának nagyságát szakértői körökben is csak becsülni lehet. A legnagyobb tétel itt a textiláru, ahol egyes vélekedések szerint a törvényen kívüli kereskedelem aránya elérheti a legális áruk forgalmát is.
A józsefvárosi piac forgalma jelenleg több száz milliárd forint egy évben, nagyobbrészt nagykereskedelmi, elosztó tevékenységgel, ami csaknem ugyanannyi, mint a ruházati kiskereskedelem négyszázmilliárd forintnyi értéke – mondta Vámos. Ugyanakkor sem a statisztikákból, sem az önkormányzatok által kiadott működési engedélyekből nem derül ki, pontosan hány kínai kereskedő működik Magyarországon. – 2007-ben ezer körül volt a kínai elnevezésű üzletek száma, de ennél jóval többen vannak – mondta az OKSZ főtitkára, aki szerint a józsefvárosi piac előnye abból származik, hogy az árusok nyugta nélkül árulják az olcsó importcikket, és bejelentés nélkül foglalkoztatják az eladókat, átlagosan napi ötezer forintért. S mivel a megszorításoktól kivérzett családok egyre inkább rákényszerülnek az olcsó beszerzésre, sokak szerint ezen vásárok fenntartása szociális kérdés.
Azt lapunknak korábban adott interjújában Huszty András, a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott is elismerte, hogy a feketekereskedelem gyakorlatilag a magyar hatóságok tudtával virágzik hazánkban, s ennek egyik oka a foghíjas vámrendszer. Ezzel együtt úgy fogalmazott: nincs lehetőség a százszázalékos ellenőrzésre, mert Pekingig állna a kamionsor.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) szóvivője, Sipos Jenő ezredes a Magyar Nemzetnek elmondta: a hamis áru leggyakrabban a Távol-Keletről jön valamely környező ország kikötőjébe, s onnan halad tovább az unió közös piacán át a célországba. A vámunió miatt a termékeket nem lehet megállítani, így csupán a szúrópróbaszerű razziák adnak lehetőséget a lebukásra. Mint Sipos vázolta, a hegyeshalmi határátkelő, valamint Sopron térségében, ezenkívül az M1-es autópálya mentén végzett rendszeres ellenőrzéseken kívül lényegében nincs is más mód a feketekereskedelem elleni küzdelemre, mint az időnkénti piaci rajtaütések. – Csak az idén több száz millió forintnyi árut foglaltunk le, de a rendszeres lebukások ellenére mégsem lehet bezárni ezeket a piacokat, hiszen az az önkormányzat hatáskörébe tartozik – közölte Sipos Jenő.
Az OKSZ nemrég azt a tájékoztatást kapta a hangzatos „új rendért” felelős kormánybiztostól, hogy a piacos jogszabály éppen Brüsszelben van egyeztetésen, vagyis elfogadás előtt van a rendelet. Ehhez képest Kondorosi Ferenc lapunkat tegnap úgy tájékoztatta: ugyan korábban valóban sokat foglalkozott a jogszabállyal, ám az jelenleg a gazdasági tárcánál van, további sorsáról ott érdeklődjünk. Hozzátette, hogy a kormány október végén tárgyalta volna a rendeletet, ám „akadtak ennél fontosabb dolgok”. Megkérdeztük a gazdasági tárcát is az elkallódott kormányrendelet sorsáról, azonban lapzártánkig nem érkezett meg a válasz.
Megharapta a fináncot az árus. Többen is ellenálltak az ellenőrzésre érkező pénzügyőröknek tegnap a budapesti józsefvárosi piacon a hatóságok Csillagszóró razziáján. Egyes árusok lökdösni kezdték a fináncokat. Egy vietnami nő pedig az ellenőrzéstől tartva lezárta a konténert, menekülőre fogta, majd amikor utolérték, és el akarták venni tőle a kulcsot, megharapta a kezén az egyik pénzügyőrt. Az árus ellen hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás, a konténerben hozzávetőleges becslés szerint tízmillió forint értékű hamis márkajelzésű árut foglaltak le.
origo.hu
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot
