Távoli tájak titkainak fürkészői

Vajon mi a közös Julianus barátban, Benyovszky Móricban, Kőrösi Csoma Sándorban, Vámbéry Árminban, Magyar Lászlóban, Reguly Antalban, Xantus Jánosban, Sass Flórában, Teleki Sámuelban, Déchy Mórban, Bíró Lajosban, Stein Aurélban, Kittenberger Kálmánban, Almásy Lászlóban?
Mindannyian magyarok voltak, és megszállottan járták a világot, dicsőséget szerezve fölfedezéseikkel, útjaikkal a Kárpát-medencei magyarságnak. Ezekről a nagyszerű emberekről írt gazdagon illusztrált könyvet Nyerges Magda, kik maguknak sokkal több nélkülözést, szenvedést szereztek, mint gyönyört és felüdülést, pedig a mai utazók inkább az utóbbit keresik a világ közeli és távoli tájain.
Ki hálálta meg Julianus barátnak, a Domonkos-rendi szerzetesnek, hogy 1235 nyarán útnak indult negyedmagával, IV. Béla megbízásából, hogy megtalálják Magna Hungariát, az őshazát, ahonnan Attila, majd Árpád népe Pannóniába vándorolt? Háromszék szülöttéről, Kőrösi Csoma Sándorról sokan tudjuk, hogy tibeti útjainak, a Bengáli Ázsiai Társaságnál folytatott munkájának hozadéka az első tibeti–angol szótár és nyelvtan, amelyek 1834-ben jelentek meg ötszáz-ötszáz példányban.
Ebből Magyarországra is eljuttatott több példányt. Ám azt jóval kevesebben tudják, ki volt Sass Flóra, a háromszéki leány: az első magyar felfedezőnő. Román parasztok mészárolták le szüleit az 1848–49-es szabadságharc idején, menekülés közben rabszolgaságba esett, s úgy is hal meg, ha egy angol úr, Samuel W. Baker felfedező 1859-ben belé nem szeret, s nem veszi feleségül. Sass Flóra férjével folytatott afrikai felfedező útjainak történetét rögzíti naplója, amelynek egyik eredménye az Albert-tó felfedezése. Kittenberger Kálmánnak, a nagy afrikai vadásznak kalandjai élvezetes regényeiből közismertek, értékes rovargyűjteménye ma is megvan. Az kevésbé köztudomású, hogy 1956 novemberében, amikor a szovjetek szétlőtték Budapestet, megsemmisült Kittenberger mintegy kétezer-ötszáz preparált nagyvadat, hüllőt és kétéltűt magában foglaló, felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye is. Ezekről a hasznos tudnivalókról, érdekességekről a mai eseménydús világhoz szokott fiatalok számára is izgalmasan, lebilincselően ír Nyerges Magda. A képek segítik eligazodásunkat, a könyv hátsó lapján feltett találós kérdések felkeltik érdeklődésünket. Az iskolai kiegészítő könyvként is használható kötet a tartalmas szórakozást kereső felnőtteknek is maradandó élményt hoz.
(Nyerges Magda: Magyar felfedezők és világjárók, Széphalom Könyvműhely, Magyar példaképtár sorozat, 2008.)