Az IMF-hitel ellenére gyengül a forint

A devizahitelesek bánatára a forint árfolyama körülbelül ott jár, mint a tavaly októberi forintválság idején. A hazai valuta gyengülése főként a magyar gazdaság rossz adataival magyarázható. Ugyanakkor joggal vetődik fel a kérdés: mire volt jó az IMF óriáshitele, illetve kinek segít a magas jegybanki alapkamat?

Ismét látványosan gyengült a forint. Az árfolyam mozgását figyelve hiábavalónak tűnik a régióban kifejezetten magasnak számító, tízszázalékos jegybanki alapkamat, valamint a valutaalap, a Világbank és az Európai Bizottság óriáshitelének támasza is. A forint kedd óta olyan gyorsan veszít értékéből, mint tavaly október végén, amikor a jegybank rendkívüli, három százalékpontos alapkamat-emelésre kényszerült, s a kormány húszmilliárd eurós hitelfelvétellel próbálta megakadályozni a hazai fizetőeszköz bedőlését.
A fenti lépések hiábavaló voltát jól érzékelteti, hogy a hitelfelvételt elkerülő Csehország és Lengyelország fizetőeszköze is hasonló ütemben gyengült, mint a forint.
*
Vagyis nem volt számottevő különbség a jóval alacsonyabb alapkamattal működő visegrádi országok és hazánk devizaárfolyamának alakulása között. Sőt, a forint gyengélkedése annak ellenére is bekövetkezett, hogy a jegybank monetáris tanácsa – az elemzői várakozások ellenére – nem csökkentette hétfőn az alapkamatot. Ettől függetlenül a piaci elemzők többsége még mindig bízik az 50 bázispontos csökkentésben a tanács következő, január 19-i ülésén, bár addig még számos meglepetés történhet, amely könnyen felboríthatja a szinte már biztosra vett lazítást. A bizonytalanságot tükrözi a monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülésének tegnap nyilvánosságra hozott jegyzőkönyve is: eszerint december végén három tag szavazott a 100 bázispontos, ketten a 75 bázispontos, és öten szavaztak – köztük Simor András jegybankelnök is – az 50 bázispontos vágás mellett. – A magyar gazdaság rossz teljesítménye teszi továbbra is reálissá a 280–300 forintos euróárfolyamot – véli Soós Lőrinc, a statisztikai hivatal korábbi elnökhelyettese, aki szerint a magas alapkamat és az óriáshitel csak papírforma szerint védené a hazai devizát. – Az utóbbi napok forintgyengülése mögött a megdöbbentően rossz régiós és a nemzetközi gazdasági adatok is állnak – hangsúlyozta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki szerint a befektetők bizalmának ismételt megingása tapasztalható a piacokon. Mindehhez társul a hazai ipari termelés mélyrepülése, a kivitelünk tízszázalékos csökkenése, s ez mind olyan hír, amely tovább erősíti a befektetők bizalmatlanságát. Suppan hangsúlyozta: a jövőben a forint árfolyamának erőteljes ingadozására számíthatunk.
A múlt hét elején még 177 forintot ért egy svájci frank, ám azóta sokat veszített értékéből hazánk fizetőeszköze az alpesi ország valutájával szemben, s tegnap már 185 forintnál járt az árfolyam. Ez érzékenyen érintheti az ebben a devizanemben eladósodott hitelfelvevőket. Az ő esetükben a forint gyengülése a törlesztőrészletek jelentős emelkedését hozhatja. Az euró árfolyama tegnap 273 forintnál kezdte a napot, de 278 forint közelében is járt délután.

Ellenőrizni jön az IMF-vezér. Kedden Magyarországra érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, hogy áttekintse a novemberben hazánknak nyújtott 15,7 milliárd dolláros mentőcsomag felhasználását. Az IMF tegnapi közleménye szerint Dominique Strauss-Kahn mások mellett találkozik majd Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a jegybank elnökével és Orbán Viktorral is. (MTI)