Nagy árat fizet Magyarország és Szlovákia azért, mert az ukrán vezetés nem engedi újraindítani Barátság kőolajvezeték a január 27-én leállt térségbe vezető ágát, amelyen mindeddig stabilan érkezett a megfizethető árú orosz energiahordozó.
A Barátság újraindítása lehetséges volna, a technikai akadályok elhárultak, ám Ukrajna nem saját hatáskörben, hanem minden valószínűség szerint brüsszeli elvárásokhoz igazodva nem engedi az üzembe helyezést.
Ugyan az ukrán fél biztonsági és háborús kockázatokra hivatkozik, a döntés jól láthatóan összhangban áll az Európai Bizottság azon politikájával, amely az orosz energiahordozók uniós piacról való fokozatos kiszorítását célozza – akkor is, ha ennek közvetlen terheit elsősorban a közép-európai tagállamok viselik. Vagyis Magyarország és Szlovákia nem átmeneti üzemzavar hatásait szenvedi el, hanem egy tudatosan generált ellátási kockázatot. Ahogyan Tóth Máté energiajogász a Hír TV keddi híradójában fogalmazott: „összesen hat jogszabályt sért meg Brüsszel azzal, hogy nem kényszeríti Ukrajnát a tranzit folytatására.”
Van tartalék, de a Molnak lépnie kellett
A Molnak ugyanakkor fenn kell tartania a kőolajfeldolgozó tevékenységét és a piac ellátását az orosz olajszállítások kiesése mellett is, de ez most csak a szokásosnál drágábban lehetséges, mert az alternatív beszerzési útvonalakat kell igénybe venni.
A leállás a Mol feldolgozó-ágazatán belül elsősorban a százhalombattai Dunai Finomítót és a pozsonyi üzemet érinti, amelyek technológiailag hosszú időn át az orosz eredetű Urál típusú kőolajra voltak optimalizálva.
A helyzet tehát a logisztikai és az anyagi kihívás mellett finomítástehnológiai feladatot is ad a vállalatnak. A magyar olajipari óriás az ellátási szünet harmadik hete után kezdeményezte az Energiaügyi Minisztériumnál a stratégiai kőolajkészletek részleges felszabadítását, biztosítandó a finomítók folyamatos működését. Ez ugyan nem oldja meg a tartós kiesés által okozott problémát, de a rendelkezésre álló készlet nagyjából kilencven napra elegendő, csak úgy, mint az olajtermékek készlete, de van kis- és nagykereskedelmi tartalék is. Ezek miatt rövid távon nem várható áremelkedés a benzinkutakon.
Drága mulatság az Adria
Ezzel párhuzamosan a Mol az alternatív beszerzési útvonalakat is aktiválta: a horvátországi Omisalj kikötőjébe rendelt szállítmányokat, amelyek várhatóan március elején érkeznek meg. Ezek majd az Adria olajvezetéken jutnak el Magyarországra, ami újabb 5–12 nap alatt érnek el a finomítókba.
Vagyis a pótlás technikailag legalább részben lehetséges, de jóval lassabban, mint a Barátságon érkező folyamatos betáplálással. Ráadásul az alternatív beszerzés 25-28 százalékkal magasabb az orosznál, és erre még jön a horvát tranzitdíj, ami az európai átlag ötszöröse – mutatott rá közösségi oldalára írt bejegyzésében Tóth Máté. Jelezte azt is, hogy ha a Barátság olajvezeték nem indul újra, akkor naponta 42 ezer tonna üzemanyagot kellene más módon beszerezni, ami 800 vagont vagy 170 tartályautót jelent.
„A horvátországi Adria olajvezeték szivattyú-kapacitása még mindig nem alkalmas egy az egyben kiváltani a Barátság kőolajvezetékét. Az sem mindegy továbbá, honnan jön az olaj. Nekünk eredendően Urals típusú, orosz olaj kell a finomítóinkba. A Mol eddig 170 millió dollárt költött az Adria-vezeték fejlesztésére, és újabb 500 millió dollárt a finomítók átalakítására, de nem vagyunk még kész.” – írta, amelyhez érdemes hozzátenni, hogy a finomítók ugyan képesek nem orosz eredetű olaj feldolgozására, de a keverési arányok megváltoztatásával a hozam és a költségszint érdemben romlik. Ezzel együtt a Mol pénzügyi mozgástere elegendő a helyzet kezelésére, és rövid távon nem kell számolni az üzemanyagok árának növekedésével.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!