A két harcoló fél szándéka nélkül persze nem lesz tűzszünet, de az, hogy Izrael ma nem akar fegyvernyugvást, nem jelenti azt, hogy mondjuk két nap múlva nem tartja ugyanezt indokoltnak – mondta lapunk kérdésére N. Rózsa Erzsébet. A közel-keleti térséggel foglalkozó szakértő úgy látja, Izrael a háborút bármikor befejezheti, de akár hónapokra is elnyújthatja.
Ha ilyen alacsonyan tudják tartani az izraeli áldozatok számát, akkor akár tovább is folytathatják a harcot az izraeliek, mivel ez segít a kormánypártoknak a februári választásokon – mondta a szakértő, aki megjegyezte azt is, a háború mintegy 80 százalékos támogatottsága nem feltétlenül tükröződik majd az urnáknál. Úgy vélte azonban, hogy a háborút nem lenne célszerű elhúzni egészen a február 20-i választásokig. Befolyásolhatja a harcok menetét az amerikai elnök beiktatása is, akinek jövendő munkatársai – Hillary Clinton, Richard Holbrooke vagy Dennis Ross – mindannyian Izraelhez közel álló személyiségek, amely N. Rózsa Erzsébet szerint bizonyos segítség lehet Barack Obama megválasztott amerikai elnöknek, mivel így határozottabban tudna tárgyalni Izraellel, hiszen „le lenne fedve” a segítőivel. A kutató azt biztosnak nevezte, hogy a beiktatás után az amerikai elnök meg fog nyilatkozni, mert a helyzet tarthatatlan.
A tűzszünet ügyében több állam is nagyon aktív, közülük is kiemelkedik Egyiptom, amely számára a háború a szakértő szerint külpolitikai, belpolitikai és belbiztonsági kérdés egyaránt. Elmondta, Kairó nagyon szeretné megszerezni magának az arab világ vezető tisztségét, s helyreállítani korábbi közvetítői presztízsét, amely megkopott az utóbbi időben. Ezért is foglalkozik olyan aktívan a közvetítéssel, másrészt pedig a Gázai övezetbe egyiptomi területről induló alagutakon keresztül csempésznek be mindent, mutatott rá a Külügyi Intézet munkatársa. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök két legyet üthet egy csapásra, ha a közvetítése sikerrel jár, hiszen helyreállítja imázsát, másrészt lakosságának is megmutathatja, hogy a szívén viseli palesztin testvéreik sorsát. Persze Kairó nem egyedül tárgyal, Törökország is rengeteget dolgozik a területen, mégpedig azért, mert a korábbi sikeres diplomáciai lépéseiket kívánják folytatni a szakértő szerint. Ankara az aktív külpolitikával el tudja terelni a figyelmet a belső viszályokról, például arról, hogy a napokban számos letartóztatás volt Törökországban a nacionalista politikai hálózatok tagjai körében, mondta N. Rózsa Erzsébet, aki egyúttal utalt arra is, hogy a törökök régóta fellépnek katonailag Észak-Irakban a kurdok ellen. A közvetítők közül a szakértő szerint senki sem fog egyedül sikert elérni.
A kutató kérdésesnek nevezte, hogy a Hamász mennyire van alárendelve Iránnak, és a perzsa állam pénzbeli támogatását sem mondta biztosnak. „Irán számára a Hezbollah testvér, a Hamász pedig csak egy jóbarát” – mutatott rá a szakértő, mondván, a libanoni gerillacsoport létrehozásában Teherán tevékenyen részt vett, ám a Hamász az egyiptomi Muzulmán Testvériség palesztin mutációja, ahhoz Iránnak semmi közvetlen köze nincs. Elmondta, a Hamász valószínűleg semmi beleszólást nem enged senkinek a terveibe, s a sokat emlegetett, de pontosan soha ki nem derített iráni támogatásnál is több pénzt kap egyes arab országoktól.
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
