Teljesítőképessége határára ért a fővárosi önkormányzati rendszer, az 1,7 milliós lélekszámú Budapestnek már túl sok a közpénzből fizetett huszonnégy polgármester és ötvenöt alpolgármester, az 1990-ben megalkotott közigazgatási szerveződés a fejlődés gátjává vált – mondta el lapunknak Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, aki Kósa Lajossal, Debrecen polgármesterével és a párt országos alelnökével közösen négy lehetséges alternatívát vázolt fel a jelenlegi kétszintű önkormányzati felépítés átalakítására. – Első lehetőség, hogy megmarad mind a huszonhárom kerületi önkormányzat, azonban a főbb hatáskörök, elsősorban a városrendezés és a vagyongazdálkodás területén a fővároshoz kerülnének. Elképzelhető a kerületek összevonása is, például Budán három, Pesten pedig öt önkormányzat maradna, de akár a Fidesz 1993-as ötlete, az úgynevezett city koncepció felvetése is időszerű lehet. Ebben az esetben a belső városrészek, a Várnegyed, a Belváros-Lipótváros, a Terézváros, a Józsefváros, a Ferencváros, a II. kerület, valamint a XIII. kerület egy része fővárosi „fennhatóság” alá kerülne, a legnagyobbak – Óbuda-Békásmegyer, Újbuda és Újpest – megőriznék önállóságukat, a többiek, a külső kerületek pedig több, de a jelenleginél kevesebb önálló önkormányzatot tarthatnának fenn – mondta Tarlós István. A Fidesz vezető önkormányzati politikusai végül negyedik opcióként számba vették azt a legdrasztikusabb átalakítást is, amely az összes kerületi önkormányzat megszüntetését, elöljáróságokká zsugorítását tartalmazza. Ezt Budapest jelenlegi főpolgármestere, az SZDSZ-es Demszky Gábor szorgalmazta a múlt évben, hozzátéve: az önkormányzati képviselők számának megfelezését tartaná a legfőbb „reformlépésnek” a jelenlegi válság miatt.
Gy. Németh Erzsébet, az Országgyűlés önkormányzati bizottsága szocialista elnöke kifejtette: személyes véleménye, hogy egyetlen választott képviselő-testületet sem kell megszüntetni, az alapfeladatokat továbbra is a kerületeknek kell ellátniuk.
origo.hu
Több mint 10 km-es a dugó az M1-esen
