Hanyatló régió

Jórészt a kelet-európai gazdaságokban zajló idei fejleményeken múlik, hogy az európai gazdaság egészében milyen mély és hoszszú lesz a recesszió – áll londoni elemzők előrejelzésében, amely szerint nemcsak a nyugati recesszió hat Kelet-Európára, de a keleti visszaesés is érezhetően tovább rontja a nyugati kilátásokat. Mint állítják, a fő törésvonal Kelet-Európa alatt húzódik. A térség erősen függ a külső finanszírozástól, a kormányoknak nincs elég tartaléka komolyabb költségvetési ösztönző programokra, ezért a régió gazdasága az idén meredeken lassulni fog.

Bár mindenkit sújt a válság, ez idáig Szlovákia és Lengyelország vészelte át a legkisebb megrázkódtatásokkal. A kereskedelmi forgalom novemberben 9 százalékkal csökkent, visszaesett az ipari termelés és 0,3 százalékkal nőtt a munkanélküliség. A pénzügyi válság megrengette a zlotyt, s problémákkal küszködtek a bankok, ám Donald Tusk kormányfő úgy véli, országa jobb helyzetben indul az évnek, mint a régió legtöbb állama. Az idei esztendőben szakértők szerint ugyan lefékeződik a gazdaság, s legfeljebb 2,5 százalékos bővüléssel lehet számolni a tervezett 5,5 helyett, ám megőrizhető az egyensúly, s nem kell tartani az infláció és a munkanélküliség drasztikus növekedésétől. Ebben segíthet a kormány mintegy 30 milliárd euróval megtámogatott stabilizációs terve, amely a hitelhez jutásban és a termelés élénkítésében segíthet. A szolidaritási alapot gazdagítja a szeszes italokra, valamint az import járművekre kivetett adó emelése is.
A pénzügyi világválság az európai viszonylatokban is kiváló teljesítményeket nyújtó cseh gazdaságot sem kerüli el. Ezt tükrözi a gazdaság szilárdságába vetett bizalom csökkenése. Elemzők szerint az idén akár hét százalékon felüli munkanélküliségre is lehet számítani. A pénzügyi tárca kétszázalékos GDP-növekedéssel számol, míg a kereskedelmi kamara illetékesei csupán félszázalékos növekedést prognosztizálnak. Petr Kuzel kamaraelnök szerint a krízis legfájdalmasabb csapásai fél éven belül elérik szinte az egész gazdaságot. Ennek jele, hogy a cégek kilencven százaléka már alacsonyabb megrendelésekkel számol. A válság leginkább az autóipart, a közlekedést, a vegyipart, az acélipart, az ingatlanpiacot és az építőipart sújtja. A Skoda autógyár például a tavalyihoz képest 130 ezer autóval csökkenti a termelését.
Romániában már 2008 novemberében megmutatkoztak a gazdasági világválság első jelei, azóta ugyanis tucatnyi állami és magánkézben lévő vállalat csökkentette kapacitását, ami országszerte több ezer alkalmazott elbocsátását vonta maga után. Az erőteljesen beindult recesszió hatására jóformán összeomlott a tőzsde és a gépjárműpiac, emellett hatalmas visszaesés jellemzi a Romániában évek óta virágzó ingatlanpiacot is, decemberben pedig a nemzeti valuta zuhanni kezdett, átlépve a négylejes eurónkénti árfolyamot. Pedig – főként a mezőgazdaságnak és az építőiparnak köszönhetően – délkeleti szomszédunknál 2008-ban dübörgött a gazdaság, a GDP pedig 8,8 százalékkal növekedett. Ehhez képest Emil Boc kormányfő az év utolsó napján már arról számolt be, hogy a központi költségvetés hiánya a remélt 3,5 helyett eléri a GDP öt százalékát. Nem csoda, hogy a decemberben megalakult bukaresti nagykoalíció pártjai máris lemondtak a kampányban tett ígéreteikről, például a pedagógusoknak szánt ötvenszázalékos béremelésről.
Még tragikusabb a helyzet a Baltikumban, amelynek országait nemrégiben még a szabadpiac világítótornyaiként állították példaként mindenki elé. A lufi azonban kipukkant, a régió lehetőségei felett élt, a lett deviza az összeomlás szélén tántorog, s a stabilitást úgy ahogy csupán a nemzetközi hitelek biztosítják. Az idén Észtország 3,5, Lettország és Litvánia pedig a GDP 5-5 százalékos visszaesésével számolhat.
Az unió keleti szomszédságát is a válság rengeti. Oroszország közel 600 milliárd dolláros tartalékainak köszönheti, hogy eddig nagyobb gond nélkül élte át a krízist. A rubel mentése és az eladósodott magánszektor segítése azonban erősen apasztja a mélyponton lévő olajár miatt amúgy is apadó készleteket, amelyek jelenleg 440 milliárd dolláron állnak. Szükség is lehet ezekre, hiszen a pénzügyiből gazdaságiba váltó globális válság hatását nullaszázalékos növekedés mellett állami programokkal, így az infrastrukturális megrendelésekkel, a lakásépítés fenntartásával, illetve a hazai termelést védve a gépkocsi importvámok emelésével igyekszik tompítani.
Ukrajna pénzügyi rendszere és valutája számottevően nagyobb nyomás alatt van, mint Oroszországé. Az ipari termelés novemberben éves összevetésben 29 százalékot zuhant, a hrivnya árfolyama a dollárral szemben a duplájára nőtt, s a devalváció réme fenyegeti. A politikai instabilitás által is sújtott ország az IMF hitele után némi lélegzethez jutott, ám rossz időket jósolnak idénre is a szakértők.
Nehéz helyzetben van Grúzia is, PR-bajnok államfője azonban hallani sem akar válságról. A tavaly 12 százalékos GDP-növekedés azonban a kormány várakozásai szerint is legfeljebb 2 százalékos lesz, a munkanélküliség hivatalosan is az öt évvel ezelőtti, 13-14 százalékos szinten áll, s Mihail Szaakasvili jobb híján azt emlegeti, hogy Ukrajnát vagy Magyarországot még jobban sújtja a válság.