Keller László (MSZP) hiába nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla által jogerősen elutasított, Polt Péter elleni személyiségi jogi perében, a Legfelsőbb Bíróság (LB) tegnap hatályban tartotta a jogerős ítéletnek a volt főügyészre vonatkozó részét. A másodrendű alperes Legfőbb Ügyészség vonatkozásában viszont részben hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet, és megállapította: a vádhatóság megsértette a volt közpénzügyi, jelenlegi pénzügyminisztériumi államtitkár becsületét, amiért az ő egykori politikai főtanácsadója, Szőke Péter Szabolcs elleni vádiratban Kellert is személyes adattal való visszaéléssel, illetve hivatali visszaéléssel hozták összefüggésbe, noha őt meg sem vádolták.
Ismeretes, Keller ellen csak azért nem indult büntetőeljárás 2004-ben, mert a parlament balliberális többsége megakadályozta a politikus mentelmi jogának felfüggesztését. A Szőke Péter Szabolcs elleni vádirat szerint Keller és akkori beosztottja 2004 tavaszán jogosulatlanul kérte be a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivataltól a megye üzemi vadászterületeinek vadászati naplóiról és trófeabírálati összesítőiről készült másolatokat, majd ezek alapján Keller vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett az akkori legfőbb ügyész ellen, mert azt gyanította, hogy a nyilatkozatban Polt nem tüntette fel vadásztrófeáit. Ehhez képest kiderült, hogy Polt semmiféle visszásságot nem követett el. Ezután viszont Polt Péter hivatali, illetve személyes adattal való visszaélés gyanújával kezdeményezte Keller mentelmi jogának felfüggesztését, de azt a parlament balliberális többsége megakadályozta. A Szőke Péter Szabolcs elleni büntetőper egyébként jelenleg is tart.
Pontosított ítélet Cserni ügyében. Az alperes felülvizsgálati kérelme nyomán a Legfelsőbb Bíróság (LB) tegnap pontosította a Cserni János bíró által M. Szabó Imre újságíró ellen indított személyiségi jogi per jogerős ítéletet. Eszerint az alperes nem valótlanságot állított, csupán a valóságot hamis színben tüntette fel, amikor 2004-ben a Hír Televízió Terítéken című műsorában – a bíróság szerint Csernire utalva – azt mondta: „Csak ezekkel a kirívó emberekkel van baj, akik pártutasításokat hajtanak végre. Ez a néhány bíró lejáratja a bírói társadalmat.” Bár az LB szerint a „pártutasítás” kitétel nem tényközlés volt (mint ahogy azt a felperes jogi képviselője, Bánáti János állította), hanem vélemény, azonban ez is túllépte az alkotmányos kereteket. A bíróság fenntartotta a jogerős ítélet 700 ezer forintos nem vagyoni kártérítésre vonatkozó részét. M. Szabó Imre lapunknak elmondta: a Strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordul jogorvoslatért. (P. T.)
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
