Száz év

Ne gondoljunk az idővel, csak a házunk tetejével – tartja egy régi magyar bölcsesség, amelyet most nem fogadunk meg, ugyanis támadt egy ötletünk: nézzünk utána, mi történt 1908-ban, hol tartottunk, mit hagytunk magunk mögött száz évvel ezelőtt. Ennek jegyében a fenti bölcsességet Zrínyi szavaival söpörjük félre: „ád az jó hir-név nékünk erre szüvet, mellyet irigy üdő tőlünk el nem vehet”.
Edison meglapítja a Motion Picture Patens Companyt, ezzel megszületik az Egyesült Államok első filmtrösztje. Az Agfa Amerikában, a Kodak Európában alapít nyersfilmgyárat. A Corvin áruház helyén álló földszintes épületben megnyílt az Apolló mozi, az első budapesti mozgóképszínház, az Andrássy út 69. szám alatt pedig Nagy Endre Modern Színházába tódul a nép, hogy megismerkedjen egy új műfajjal, az irodalmi kabaréval. Meghal Türr István, Rimszkij-Korszakov és Sarasate, s megszületik Teller Ede, Max Grundig, Lyndon Johnson, az USA 36. elnöke, Otto Skorzeny, a Waffen-SS hírhedt tisztje és Simon Wiesenthal, aki életének legnagyobb részét a náci háborús bűnösök felkutatásának szentelte. És száz éve született az angol Ian Fleming is, aki jamaicai birtokán írta a filmek által világhírűvé lett James Bond-regényeit. Megjelenik Mikszáth Kálmán egyik fő műve, a Noszty fiú esete Tóth Marival, Bartók Béla befejezi a 14 bagatellt, és bejegyzik az Első Magyar Hanglemezgyárat, cégtulajdonos: Pete Csongor.
A magyar labdarúgó-válogatott a Millenáris pályán simán kikapott 7:0-ra az angoloktól. A londoni olimpián áprilistól novemberig zajlottak a versenyek huszonkét ország részvételével, huszonnégy sportágban. Magyarország hatodik lett az éremtáblázaton. Három aranyérmet szereztünk: kardcsapat, Fuchs Jenő kard egyéni, Weisz Richárd kötöttfogású birkózás. Orville Wright, a kormányozható, motorral hajtott repülés úttörője egy óra három perc alatt 64 kilométert tett meg, öccse, Willbur aztán a franciaországi Le Mansnál ezt a rekordot megdöntve egy óra húsz percig tartózkodott gépével a levegőben. Vezércikkei miatt Sztálint letartóztatták, és börtönbe csukták Bakuban. Szibériában, a tunguzkai erdők fölött feltehetőleg egy meteordarab robbant fel, s kétezer négyzetkilométeres körzetben letarolta a fákat; a területre még ma is indulnak tudományos expedíciók.
Megkezdi a termelést a General Motors, Henry Ford megépíti a T-modellt, az első megfizethető árú, belső égésű motorral hajtott autót, a svájci Jacques Brandenberger fapépből első ízben hoz létre celofánt. Bulgária kikiáltja függetlenségét, trónra lép Pu-ji, az utolsó kínai császár, itthon pedig Andrássy Gyula belügyminiszter előterjeszti a választójogitörvény-tervezetet, ennek egyik érdekes pontja, hogy a vagyontalan analfabéták tizenketten rendelkeztek volna egy szavazattal. Ferenc József több törvénycikket is szentesít, például azt, amely az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről, az Árpád híd építéséről és a József nádor tulajdonában lévő Margitsziget megszerzéséről szól. (A hidat majd csak 1939-ben kezdték építeni, 1950-ben készült el, Sztálin híd lett a neve.)
A Nobel-díjasok között egyetlen amerikai sem volt. Fizikai: Gabriel Lippman (francia), kémiai: Ernest Rutherford (angol), orvosi: Ilja Mehnyikov (orosz) és Paul Ehrlich (német). Irodalmi: Rudolf Christoph Euken (német), béke: Klas Pontus Arnoldson (svéd teológus) és Fredrik Bajer (dán katonatiszt). Hogy kik ők? Nem hiszem, hogy akad olyan kvízműsor, ahol ezt a kérdést még fel lehetne tenni, de azért legalább itt írjuk le, hogy Rutherford alkotta meg az atommag és körülötte keringő elektronok modelljét, Ehrlich pedig a vérbajt gyógyító Salvarsant adta az emberiségnek. Az egész világ az adósa – írták halálakor.
Megjelent a Nyugat című folyóirat. Első számában olvasható Greiner Jenő cikke a modern banküzletről. Idézek belőle: „A pénzgazdálkodás terén most forrongás van. Válságok vannak. Az olcsó pénz korszakából átléptünk a magas kamatláb korába, a nagy tőkebőséget hirtelen tőkeszükség váltotta fel. Hogy ez a válságos, forrongó korszak milyen új irányokat és formákat fog teremteni – ez a jövő titka.”
Még hogy az idő mindent meggyógyít?