A Napút folyóirat tizenegyedik éve

Fazekas Mihály-idézet értelmezi a Napút című folyóirat mottóját az idei első szám borítóján: „A szélességet az ég derekán keresztűl / méltán nevezhetjük tehát Napútnak”. A lap alapító főszerkesztője, Szondi György ünnepi alkalomra hívta össze szerkesztőit, a folyóirat állandó szerzőit és hűséges olvasóit csütörtökön este a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Tízéves a Napút, és annak dacára, hogy újra nem kapott állami támogatást, tegnapelőtt megjelent az immár tizenegyedik évfolyam idei első, friss, nyomdaszagú száma. Kulcsár Katalin újságíró moderátori irányításával többek között Elek Szilvia zongoraművész, Szondi György költő, Závory Andrea, Balla Csenge előadóművész adtak rendhagyó irodalmi műsort. Ennek vezérfonala volt a főszerkesztővel folytatott beszélgetés, amely megidézte a tíz év történetét. A lap olvasói tudják, hogy Szondi György minden tiszteletet megérdemel. Olykor minimális támogatással, de alapjában véve szinte teljességgel saját költségén állít össze évente tíz alkalommal egy-egy vaskos folyóiratot, amelyben a kultúra különböző területei, az irodalom, a képzőművészetek, a tudomány szinte azonos szerepet töltenek be. Ő maga is költő, a Szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatója, így minden lehetősége megvolna arra, hogy csak a saját költői, tekintélyes műfordítói és bolgár irodalomtörténeti életművét gyarapítsa. Szondi György az egyik legnehezebb szerkesztői módszert folytatja: tematikus számokat ad ki, ami állandó szellemi frissességet igényel, hiszen tudjuk: nincs unalmasabb, mint egy friss ötletek nélkül összeömlesztett tematikus lap. A folyóirathoz kapcsolódó könyvkiadó érdekes szójátékként a Napkút nevet viseli. Az idei első folyóiratnak Mulatványok az alcíme, ami jelzi, hogy ezúttal tekintettel az ünnepre is, a humoré, a mulatságé a főszerep. Szondi György megkérdezett hat szerzőt, mi jut arról eszébe, hogy 1200. A száraz számról Szakonyi Károly, Ircsik Vilmos, Sebeők János, Lackfi János, Zsávolya Zoltán, Borbély András izgalmasabbnál izgalmasabb novellákat, verseket ötlöttek ki, amelyekből maguk olvastak föl részleteket.
A rendhagyóan, experimentálisan villódzó műsorban az ünnepi szónoklatot például Jankovics Marcell cannes-i nagydíjas filmrendező, művelődéstörténész színes előadása helyettesítette a könyvkiadó, a Napkút nevéről. Jankovicsnak a címről Csontváry Kosztka Tivadar Mária kútja Názáretben című zseniális képe jut eszébe. E képen összefonódik a víz és a tűz egyetemességének megannyi jelképe. E két, látszólag összebékíthetetlen fogalom a totalitás foglalata. A Nap, a tökéletes fény egyszerre testesíti meg az isteni háromság és a kiválasztott zseni fogalmát. Jankovics Marcell azt kívánta a remek folyóiratnak, hogy e teljesség jegyében folytassa saját izgalmas történetét.